Felkelő Naptól
búcsúzik a Hold,
porból lettem
élet-folt.
Kötődöm a fényhez,
és húz a sötétség.
Rázendít az Ég.
Vagy rá üvölt
a Földre.
Rikácsol, amiért
tükörképét törmel-ék-
ké törte. Kezdődik
a csörte.
Tüzet vet,
nem számít,
hogy issza.
Mérgét szanaszét
fröcskölve:
a Tisza nem volt tiszta!
És a révben nem
kelt át a lélek,
a sötétben
bizisten, hogy félek.
Hogy a ragya beléd
tanyát üssön máris.
Szálkában gerendát,
ez sarkonálló-abnormális.
Arcokon álarcot?
Jár, ha éppen ünnep.
És hova tűnsz, merre
bújsz, ha önmagaddal
Ütnek? Bezárkózol?
Vagy kiállsz a kapuba
S forrásod felbugyog?
Jöjj szomszéd,
barát gyere oda.
S ha az ellenség
meglátja, hogy
mifélét művelünk.
Megtudja, megfejti
lét-vidám életünk.
Na fene, a békének
köztünk nincs helye.
Életünk összeforr.
Közel az aranykor!
Kérész torkolatom,
életemet,
köszönöm, hogy
a futásban
Megnézted.
Tudtad, hogy minden próza egy szabadverssel kezdődik, láthatatlanul kitöltve a betűk közti részeket, érzelemmel átszőve a szavak értemét? Azonban mindjárt az elején szögezzünk le valamit: a megváltás és a kiűzetés egy és ugyanaz, rózsakehely és döfő tövis. Az óriások igenis törpéket zabálnak, a gyengék meg az erőseken élősködnek. Igen. És akkor? A népzene nem azért szól, mert. A muzsika lelket öltött testiség. Jegyezd meg jól, hogy miként mennek a dolgok. A Nap forog! Éppen ezért mindenkinek igaza van, de enyém az utolsó szó? Hangod ne hagyd figyelmem kívül, de, amikor meghallod, hogy fordulj befelé, mert csak így érheted el az üdvözülést, akkor ne teketóriázzál, hanem eredj, hiszen akkor már nincs itt semmi keresnivalód. Miért fecsérelnéd fényedet olyan dolgokra, amelyekhez már nincs közöd? A „Ki vagyok én?” világához már eleget tettél. Csá! De miért hozzád beszélek?
Névjegy:
Hálás Áldás
– naprakész
napparipa
nemesítő.
Miről szól? Vannak tízmilliószoros napok. |
5 hozzászólás
Kedves Eferesz!
Különös,egyéni,ötletes írás!
Hogy miröl szól az olvasható a jegyzetben:
“Vannak tízmilliószoros napok.”
Sok értékes gondolatot találtam benne,mint:
“A muzsika lelket öltött testiség”
“A Nap forog! Éppen ezért mindenkinek igaza van, de enyém az utolsó szó?”
” Miért fecsérelnéd fényedet olyan dolgokra, amelyekhez már nincs közöd?”
“Szálkában gerendát,
ez sarkonálló-abnormális.”
és és
csak még egyet,ez különösen ütös:
“Na fene, a békének
köztünk nincs helye”
Gratulálok!
Barátsággal.sailor
Szép napot!
Szia sailor!
Köszönöm szépen.
További szép myarat!
Barátsággal: eferesz
Sailort nem lehet túlszárnyalni, szerintem mindent megírt, ami ezekből a sorokból “kiderül”, gondolatot ébreszt.
A magam részéről viszont békepárti vagyok. A háborút és a káoszt nem szeretem.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Írod, hogy sailort nem lehet legyőzni. Meggyőztél. Tényleg békepárti vagy.
🙂
Én is,,bár konfliktusok vannak.
Azért nincs helye helye a békének, mert, akkor háborúnak is léteznie kell, mert párt alkotnak.
Szeretettel: eferesz
Kedves Eferesz!
Én azért meglennék háború nélkül. Megadatott nekem, hogy békébe születtem és ennek egész eddigi életemben örültem. Nem kell ahhoz háború, hogy értékelni tudjuk a békét. Nem egy háborús filmet kellett megnéznünk, még kötelező jelleggel és mind borzalmasnak tartottam. Nem szerettem volna lángokban látni a szerény kis otthonunk, elveszíteni a szeretteim. Inkább ellentétpároknak tartom őket. A gyűlöletet se kell megélnem ahhoz, hogy örülni tudjak a szeretnek. Nem kell kipróbálnom a drogot, hogy értékeljem, milyen nélküle. Elég látni, hogy hová tud süllyedni egy korábban egészséges, értelmes, jó sorsra érdemes fiatal, aki aztán a drog következtében roncs lett. Kevesen tudnak kikerülni belőle és ők maguk se mondják azt, hogy meggyógyultak, csupán annyit, hogy ennyi és ennyi nap óta tiszták.
Szeretettel: Rita 🙂