Nincs elírás a címben. A szerencse nemcsak forgandó, hanem törékeny is lehet. Nemrég az egyik vonatutam közben az alábbi beszélgetésnek voltam a fültanúja. Két ember társalgott a kupénkban és a szerencséről volt szó:
– Rám ritkán mosolyog a szerencse, de egyszer mégiscsak kegyes volt hozzám a Fortuna. – mondta az egyik.
– Éspedig hogyan? – volt a másik kérdése.
– Úgy, hogy a falunkban bál volt. Jókat táncoltunk, iddogáltunk nem is kicsit. Vettem egy tombolát. – volt a felelet. – Aztán a vacsora után jött kb. éjféltájban a sorsolás és ezen nyertem egy üveg valódi finom bort. Mondtam a barátaimnak, hogy ezt majd otthon megisszuk. Ahogy a bál után hazafelé ballagtunk a kezeim elzsibbadtak (ekkorra már mindannyian kissé ,,zsibbadtak" voltunk). Egy a lényeg: az üveget leejtettem, az összetört, a bor meg szétfolyt. Hát ilyen volt az én törékeny szerencsém! – fejezte be a válaszát az útitársunk.
– A többiek mit szóltak ehhez? – volt az újabb kérdés.
– A választ azt hiszem, sejtheted a helyzet ismeretében. – volt a felelet – De az már egy ,,egészen más" történet lehetne.