A nyilak a feje körül röpködtek, jobbra is, balra is hullottak körülötte az emberek. Néhány ló felbukott, nyerítve kínlódtak, mielőtt kimúltak. A lovas nélkül maradt állatok fejvesztve menekültek a csatatérről. Csak arra vigyáztak, hogy földön fekvő emberre ne lépjenek.
A harcosok lassan hátráltak a közeli erdő felé, mintha megfutamodnának. A fák majd eltakarják őket a nyilazók elől. Ha sikerül becsalni az ellenséget a sűrűbe, akkor nyert ügyük van. Közelharcban ők az erősebbek, sisakban, páncélban, éles karddal a csimbókba font hajú, szakállú, majdnem félmeztelen katonákkal szemben.
A kard szinte ellenállás nélkül csúszott az emberi testbe. Aztán a pogány haldokló arcán ugyanaz a kifejezés jelent meg, mint egy kereszteslovagén a haláltusa közben. Vidát megállította ez a hasonlóság. Minden ember az Úr teremtménye, akkor miért gyilkolják itt halomra egymást? Az Isten nem akarhatja saját gyermekei halálát. Ez valami emberi gonoszság szüleménye. Kapzsiság, hatalomvágy vagy ostobaság készteti erre a földi halandót.
Már papként is gyakran elgondolkodott a szép tanítások és a durva megvalósulásuk közötti ellentéten. Ezért lépett be a kereszteslovagok közé, hogy rájöjjön az igazságra, és megerősödjön a hite az egyházban. De minél több embert ölt, annál inkább nőtt benne a kételkedés. Szabad-e ölni egyáltalán bármilyen eszme nevében is?
– Hé, Vida! Megsebesültél? – kiáltotta egy szinte gyerekforma harcos.
– Semmiség, csak egy karcolás. De veled jól elbántak. Jó nagy vágás van a fejeden. Ott az erdő szélén van egy házféle. Biztos az erdőkerülőé. Hátha jó szándékú ember, segít bekötözni a sebedet – mondta Vida, és lassan, a fiatalembert támogatva a kunyhóhoz értek.
A paticsfalú, kis ház udvarán szörnyű pusztítás nyoma fogadta őket. Néhány felnyársalt tyúk, egy leszúrt anyadisznó, a kölykei a hasából kivágva.
Vajon kik csinálták ezt az értelmetlen gyilkolást? A mieink vagy az ellenség? – tűnődött Vida. Ahogy az alacsony ajtajú, homályos helyiségbe lépett, megkapta a választ. A mázolt földpadlón egy idősebb férfi holtteste hevert vérbe fagyva. A középen álló, nagy asztalon eszméletlen fiatal lány feküdt, rajta egy harcos. Néhányan körbeállták őket. Röhögve vártak a sorukra. Páncéljukon ragyogott a szent kereszt.
-Jó, hogy jöttél, Vida! Utánam te következel. Feltéve, ha addig még életben lesz a kicsike. Halottat nem hágunk meg, ugye? Azt tiltja az Írás.
Mielőtt Vida kifordult az ajtón, a szeme megakadt a sarokban álló, takarosan bevetett ágyon. Az ágy fölött ott lógott egy kopott, kis fakereszt.
22 hozzászólás
Ez bizony egy nagyon velős és nagyon helyénvaló írás, kedves Kati. Épp az imént egy olyan művet olvastam, amely a szeretetről szól és említést tesz Istenről, mint annak forrásáról. Annak a jegyzetnek is tetszett a mondanivalója önmagáért, s most ennek a novellának is ugyanúgy önmagáért. De nagyon örülök a kontrasztnak; sokszor úgy érzem, hogy az emberiséggel valamikor az történhetett, mint a magukra maradt gyerekekkel "A legyek urá"-ban.
Remek, hogy megírtad és föltetted ezt a művet.
S ha megengedsz egy megjegyzést, tisztelettel: egy helyen olvasható a katona, más helyen a harcos kifejezés. Én ezeket mindenképp megcserélném. Mindenképp a félmeztelen ellenfelet nevezném harcosnak és a páncélban, sisakban küzdő, társaiéval egységes azonosító jelet (a keresztet) viselő fiatalembert, akinek a háta mögött szervezettebb, központi hatalomrendszer feltételezhető, nevezném katonának.
Laca ⚘
Köszönöm szépen, Laca, hogy szóltál, tökéletesen igazad van, megcserélem.
Örülök, hogy tetszett a történet.
Amit a magára hagyott emberről írsz, a deista felfogás. Én inkább úgy gondolom, hogy az ember megállt a fajfejlődésnek egy bizonyos fokán. Azok a domináns tulajdonságok, amik hozzásegítették a fennmaradáshoz, most már épp a saját életterének és ezzel önmagának az elpusztítását fogják okozni.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Idézettel kezdem:
" Aztán a pogány haldokló arcán ugyanaz a kifejezés jelent meg, mint egy kereszteslovagén a haláltusa közben. Vidát megállította ez a hasonlóság. Minden ember az Úr teremtménye, akkor miért gyilkolják itt halomra egymást?"
Nagyon jó meglátás!
Különösen tetszett,hogy ´látható´példán közelited
meg azokat a kérdéseket,melyeket sokszor sok sok
kibeszélés követ!
Mindenki meg tudja érteni,akinek nincs érdeke!
N
elszállt
Nagyon tetszett
Szeretettel:salor
Szép napot!
Ui
A vallás csak kibeszélés volt,
mert teljesen ellentmondott annak
´AZ´éppen a szeretetre épül
mert ezek a tettek ellentmondak neki
A vallás lényege a szeretetre épül
akartam
Ui elnézést…
sokszor kidob és siettem
Kedves sailor!
Köszönöm, hogy elolvastad. Valóban örök kérdés, hogy bármilyen eszme nevében szabad-e gyilkolni. Hol van az a bizonyos felebaráti szeretet?
Szeretettel: Kati
Szia Kati! 🙂
Ebbe beleborzongtam, annyira jó. Bármennyire vérengző a középkori történelem, nekem egyik kedvenc témaköröm volt az órákon. Ahogy tanítottam, úgy mélyedtem egyre jobban bele, mert közelebb akartam kerülni a miértekhez, persze ez nem önnyű, hiszen sok mindent homály fed.
Nagyon tetszik, ahogy röviden, mégis velősen kifejtetted, majd egy kérdést hagytál a zárásban, mely mindannyiunkat foglalkoztat, és napjainkra is vetíthető.
Csak egy észrevételt teszek, ami három, mert ennyi helyen találtam olyan névelőket, melyeket kivennék a szövegből (A-val jelöltem, ami szerintem nem kell).
1. megerősödjön A hite az egyházban
2. leszúrt anyadisznó, A kölykei a hasából kivágva
3. kifordult az ajtón, A szeme megakadt a sarokban álló…
A történethez igazodik a szóhasználat, néhány régies kifejezést is megvillantottál, így még hitelesebb.
Gratulálok, nagyon tetszett! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kati! 🙂
Ebbe beleborzongtam, annyira jó. Bármennyire vérengző a középkori történelem, nekem egyik kedvenc témaköröm volt az órákon. Ahogy tanítottam, úgy mélyedtem egyre jobban bele, mert közelebb akartam kerülni a miértekhez, persze ez nem könnyű, hiszen sok mindent homály fed.
Nagyon tetszik, ahogy röviden, mégis velősen kifejtetted, majd egy kérdést hagytál a zárásban, mely mindannyiunkat foglalkoztat, és napjainkra is vetíthető.
Csak egy észrevételt teszek, ami három, mert ennyi helyen találtam olyan névelőket, melyeket kivennék a szövegből (A-val jelöltem, ami szerintem nem kell).
1. megerősödjön A hite az egyházban
2. leszúrt anyadisznó, A kölykei a hasából kivágva
3. kifordult az ajtón, A szeme megakadt a sarokban álló…
A történethez igazodik a szóhasználat, néhány régies kifejezést is megvillantottál, így még hitelesebb.
Gratulálok, nagyon tetszett! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Örülök, hogy tetszett a novella. Stílushibám, a gyakori határozott névelő használata, javítom majd. Ha a megírás után néhány nappal újra elolvasom, én is észre szoktam venni, hogy pongyola a megfogalmazás. Köszönöm, hogy megerősítettél ebben.
Szeretettel: Kati
Kedves Ági!
Szerintem egyik vallás sem mumus, sőt az ateizmus sem, amíg nem törekszik ráerőltetni magát másokra. Sajnos, nagyon sok békétlenséget szült az emberiség történelmében, és ez még a mai napig is tart. Köszönöm, hogy többször is hozzászóltál a novellához.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Ez nagyon elgondolkodtató az egész.
Ez jó nagyon" Minden ember az Úr teremtménye, akkor miért gyilkolják itt halomra egymást? Az Isten nem akarhatja saját gyermekei halálát.Ez valami emberi gonoszság szüleménye"
Ez minden háború előtt felmerülhetett volna. Érdekes történt a keresztes háborúkról.Azt mondta valaki, de lehet olvastam.(is-is)
Ehhez Istennek nincs semmi köze.Már egy kissé ott tartunk ahol
a középkorban. Az igaz hívők " már érzik a gonoszt"egyre jobban.
Erre lehet azt mondani, hogy hülyeség, de azért ha jobban belegondolunk. A gonoszság és a rosszindulat a csúcson van.
A katolikus vallású vagyok hivatalosan ami még mindig "mumus"
az is lesz, de ez lényegtelen.
"kik csinálták ezt az értelmetlen gyilkolást? A mieink vagy az ellenség? – tűnődött Vida."
Ez is jó meg az egész nagyon.Minden háború a hatalomról szól.
Lehet bármivel takarózni, de a lényegen nem változtat.
Fura amit írok, de most is egyfajta háború van. Napjainkban.
De aki nem akar látni az nem is fog sose.
Szerinted most merre felé halad a világ jó irányba? Nem.
Jó vége lesz? Nem. Érdekes volt. Köszönöm az élményt!
Szeretettel:Ági
Azért érződik rajta amit régen írtál, hogy nem vagy vallásos és Kálvinista vagy. Már ismerek metodistát is.
" A katolikusok szeretik a szenteket"Mi Istenhez és Jézushoz imádkozunk. A gyülekezetbe járók lelke nagyon tiszta szerintem.
A szent szellem kifejezést is elég gyakran hallom tőlük.
Ez csak egy kis infó neked a vallásokról, hátha érdekel és
esetleg hasznát veszed ha valamikor írsz.
Ami még érdekes nekem az miért van az, hogy a szegények és a betegek jobban hisznek mint az átlag. Érthetőbben erősebb a hitük.Az ő titkuk marad, de van bája szerintem.
Kellemes hétvégét neked.
Ez még lemaradt. Bocsánat Kati, hogy már megint regényt írtam neked. Kellemes hétvégét neked! Már tényleg ritkábban leszek!
Örülök, hogy ezt feltetted.
Szeretettel:Ági
Szia Szil! Örömmel olvastam legújabb írásod – ha volt is szomorú, sokkoló. Kicsit más, de ez is Te vagy. És jó ez így. Nagy nehezen sikerült megszereznem egy könyvet, nem volt könnyű. Jártam utána eleget. (Andrew Davidson: VÍZKÖPŐ.) Mondhatnánk, „csak” lektűr, de ez nem igaz!!! Keveredik, kuszálódik ebben a könyvben az író műveltsége, fantáziája, empátiája. Mindegy, ajánlom szíves figyelmedbe – miképpen az épp erre bóklászóknak is! Asszem, magyart tanítóknak kötelező olvasmányként írnám elő. Min1, ha netán nem tudnád kikölcsönözni, elküldeném neked. De, ha – netán – nem kapnám vissza, Neked akkor, annyi lesz! 
szeretettel: Frigyes
Szia túlparti!
Megpróbálom megszerezni a könyvet. Ha nem sikerül, jelentkezem. Tudom, fejvesztés terhe mellett…
Te megtaláltad a Holdkatlanon a Karantén c. színművemet? A héten 2 versem is van fenn. De abbahagyom a dicsekvést.
Szeretettel: Kati
Szia Szil! Ok, megkeresem majd mindenképp! Mert kíváncsi vagyok! És biztosan nem fogok csalódni.
Jó éjt Neked!
/túlparti
Szia túlparti!
Köszönöm.
Üdv: Kati
Kedves szilkati! Érdekes a novellád. Súlyos kérdéseket vet fel. Egy egész regényt lehetne erről írni.
Köszönöm, Madár, hogy elolvastad. Valóban, regénytémának sem lenne rossz, áthelyezve a mai korba.
Üdv: Kati
Kedves Kati!
Elgondolkodtató novellád érdeklődéssel olvastam.
Komoly kérdések. Én is feltettem párszor. Mi értelme van a gyilkolásnak, az ember bántásának, a piszkálódásnak….
Véleményem szerint egyiket sem, semmilyen körülmények között….
ily módon még haszonállatot sem….
Egy vallás se engedi a gyilkolást. Nem tudok ilyenről….
Viszont véleményem szerint a hatalom és a vallás elősegítheti a konfliktust…pedig szerintem szükségtelen lenne…
Ilyenkor hol van Isten?
Tisztelettel:
Zsuzsa
Köszönöm Zsuzsa, hogy itt jártál.
Sajnos, nem tanul az ember a történelemből, ugyanazokat a hibákat követi el mindig.
Szeretettel: Kati