A szakácsnő

Reggel volt és Lord Archibald Landge házában pompás, díszes vacsora készült, pompás díszes vendégeknek. Lord Archibald Landge nem volt olyan nagyon gazdag és ezért nem volt olyan nagy személyzete. Takarítani nem volt mit igazán, mert sosem volt rendetlenség. Lord Archibald Landge még mindig megőrizte az évekkel ezelőtt rakott rendet. Valójában a személyzetnek egy fontos tagja volt, Mrs. Plat a szakácsnő. Mrs. Plat főzött, mosott, felszolgált, ő volt a ház tündére. Ez már nem az a kor, amikor seregnyi szolga hemzsegett ura körül, itt elég egy szakácsnő. Egy szakácsnő.

Mrs. Platnek korán el kellett kezdenie a főzést, hogy kész legyen. A vacsora előtt még át kellett esni egy ebéden, egy kávézáson, egy teázáson, és a vendégek külön nassolásain és ez Mrs. Platnek nem okozott nagy örömöt, mert Lord Archibald Landge vendégei válogatósak és nyafogósak és mindenre olyan érzékenyek. Borzasztó emberek. Már reggel 8-kor megérkezett az első. Thomas Quattellie.

Thomas Quattellie csak agyoncukrozott kávét iszik, csak fehércsokoládét eszik desszertnek, csak krumplit eszik köretnek, jaj bocsánat burgonyát és nem eszik disznóhúst.
– Üdvözlöm Sir Quattellie. Örülök, hogy nálunk tölti az estéjét! – Köszönt udvariasan Mrs. Plat.
– Jó reggelt Mrs. Plat, ugye burgonya lesz köretnek?
– Hát persze Sir Quattellie – Szólt az udvarias válasz. De Mrs. Plat lelkében mást gondolt: – Megöllek, és kukoricásrizst gyömöszölök le a torkodon Tommy.
Lord Archibald Landge és Sir Thomas Quattellie elvonultak a társalgóba, hogy unalmas dolgokról beszéljenek és várják, hogy megérkezzen a többi válogatós vendég.

8. 06, megérkezett Mr. és Mrs. Trevorson akik nem isznak teát tej nélkül.
8. 17, itt van Caphs bíró és kedves, édesszájú felesége.
8. 31, megjön Miss. Claus „Kávét sok habbal és cukor nélkül”.
8. 32, Melvyn képviselő „Ó, az olasz konyha!”,
8. 37, Dr. Frandy (vegetáriánus).
8. 49, Mrs. McRay „Csak semmi koleszterin”.
És vége, nincs több. Még jó, mert már megbolondulok.

– Kávét Mrs. Plat! – Szólott az arisztokráciától csengő hang.
– Azt hiszed, nem tudom, mikor tör rátok a kávézhatnék? Igenis uram, már hozom.
– Ugye sok a cukor benne Mrs. Plat? – Kérdezte Sir Thomas Quattellie.
– Igen uram.
– Tett rá habot Mrs. Plat? – Kukacoskodott Miss. Claus.
– Tettem rá Kisasszony. Hogy fulladnál bele.
– És cukrot?
– Nyugodjon meg Kisasszony, nincs benne.
– Nem kér bele egy kis ketchupot Melvyn képviselő? – Gondolkodott magában Mrs. Plat

A kávé felszolgálása után Mrs. Plat az ebéddel fáradozhatott.
– Legyen benne burgonya, de olaszos legyen. Édes, de ne hizlaljon, ó jaj istenem.
– Mrs. Plat, van ketchup? Mrs. Plat, egy kis sót, ha lehet. Mrs. Plat, még burgonyát. Mrs. Plat, sót, cukrot, kávét, teát, húst, halat, paradicsomot. Mrs. Plat! Mrs. Plat!
– Mi van már? Megőrülök.

A tea. A tea, amire annyira vágynak ezek a vadállatok. 5 óra van, a tea ideje. A teát pontban 5 órakor. És még ott a vacsora. Nem, ezt nem csinálom tovább.
Felszolgálom a teát… Méreggel.
A méreg a konyhaszekrényben, az a megoldás.

Mrs. Plat felforralta a vizet, beleáztatta a teafüvet, ízesítette a különleges igények szerint ezegyszer tökéletesen, nehogy valaki ott hagyja. Végül belekerült a halálos adag méreg.
Mrs. Plat elindult, kezében a tálca tea.
Az 5 órai tea.
– Nem lesz több nyafogás, hogy ki hogyan szereti, hogy túl hideg, hogy túl meleg, hogy túl kevés, hogy túl sok.
Ennek már vége. Mrs. Plat véget vet neki.
A tea mindenkinek.
És mindenki elvette a teáját.
És mindenki megitta.
Még én is.