A tóparton, mint szerte a környéken nyáron kánikula lévén hét ágra sütött a Nap. Egy felhő sem takarta el az eget. Emberünk szenvedélyes horgászként kiment volna pecázni a vízre, de megéhezett és, mivel dél volt, feltette az ételét egy nagy lábasban a villanytűzhelyre és azt bekapcsolta. Aztán egy másik helyiségben elkezdte a pecafelszerelést összerakni. Ebbe annyira belefeledkezett, hogy még az éhségét is elfelejtve kiment a tóra és a csónakjáról mit sem sejtve elkezdett horgászni. Az étel meg csak forrt, fortyogott, mígnem egyszer csak az a galád vörös kakas, azaz a tűz feléledt és hirtelen ,,kiröppent" a lábasból. Mivel már ott mindent ,,befalt", azaz szénné égetett, ,,haragjában", a tűzforró lábasból ,,kiugrott" füstöt okádva nézett széjjel az üdülőben. Ámde ott, a közelben semmiféle éghetőt, úgy mint pl. függönyt, fabútort, szőnyeget, papírokat stb. nem talált, így erős füstöt és iszonyú bűzt árasztva maga után még csak egy parazsat sem hagyva kialudt. A szomszédokat a vörös kakas tombolása viszont annyira megijesztette, hogy az Emberünk közelben lakó rokonával együtt az Ő pótkulcsával nyitották ki az üdülőt. Amikor beléptek az időközben előkerült Emberünkkel együtt, akkor győződtek meg egy régi kis versike örök érvényű igazságáról az eléjük táruló lesújtó látvány hatására:
,,Tűzre, vízre vigyázzatok, hogy le nem égjen a házatok!"
Bár itt nem ház, hanem üdülő égett és nem le, hanem ki a támadó alattomos vörös kakas, azaz a tűz és a gondatlanság következtében.
4 hozzászólás
Nem kell pecázni menni feltétlen, hogy ilyen megessen az emberrel. 🙂 Négy gyermekem volt azon a nyáron, este főztem, amit másnap vittünk a strandra. Spóroltam, ahogy tudtam. Reggelre a töltött paprika a kuktában beszenesedett vagy nem szenesedett be szerinted? Szerencsére vörös kakas nem volt. Nagyon tetszik, hogy így nevezted el a lángcsóvákat. Ötletes megoldás.
Amit idéztél, azt nem a lámpaoltók kiabálták réges-rég?
Üdv: Ilka
Kedves M Ilka! Amit idéztem, az a régi településőrök, a bakterok dala volt, mert bakterok, azaz őrök nemcsak a vasútnál voltak, hanem csak ott őrződtek meg sokáig sorompóőrként.
Üdv.: Pecás
Holtáig tanul az ember. Köszönöm Pecás.
Üdv! Ilka
Nekem is rémlik valamilyen gyermekkori emlék erről:",Tűzre, vízre vigyázzatok" – de a folytatására nem emlékszem. Valóban, érdekes megoldás a vörös kakas elnevezés a tűznyelveknek.
Így járnak a pecások, ha nem néznek körül, mielőtt pecázni indulnának…
Szeretettel: Kata