A szomszédos tanya lakatlan volt. Valamikor szebb napokat látott ház állt rajta, üres ólak, góré, az udvart felverte a gaz. A hozzátartozó földnek sem volt állandó bérlője, minden évben más művelte. A tulajdonos, egy úriasszony kinézetű, öreg hölgy a városban lakott. A tanyát a nagybátyjától örökölte. Ahogy egy alkalommal Zsuzskának mondta, csak a vesződség van vele. Még abban a rossz dinnyeévben felköltözött Pestre, a tanya gondját a fiára hagyta. Gábor a feleségével benn lakott Debrecenben, a Darabos utcában, a Nagytemplom mögött. Sem ő, sem a felesége nem akarta otthagyni a városi kényelmet. Különösen az asszony szeretett társaságba járni. A mozi volt a kedvence, minden új filmet megnézett a Meteorban. A férje a gépek szerelmese volt. Ő, ha ki is ment néha a tanyára, legfeljebb a földművelő szerszámokat javította meg.
Elfigyelte Zsuzskát, ahogy az ő földje mellett birkózott a nehéz, férfinak való munkával. A vihar után látta a nagy pusztítást, az összehasogatott dinnyéket és a magába roskadt, tehetetlen asszonyt. Megsajnálta.
– Hallgasson ide Vértessyné! Én nem értek a földmunkához, kedvem sincs hozzá. A gépek az én világom, meg minden, ami vasból van – mondta, a végén már nevetve.
– Költözzön be a házba a gyerekeivel, cserében meg rendben tartja a portát. Jobb lesz, mint a csőszkunyhó. Én nem sokat zavarom. Úgy néz ki, hogy háború lesz. Engem biztos behívnak már az elején.
– Majd meglátom, Harsányi úr. Ősszel-tílen az apámnál leszek. Talán tavasszal.
Zsuzska bizalmatlan volt a nála jóval idősebb férfival szemben. Pedig sose molesztálta, egy szóval sem bántotta meg soha. De az a szóbeszéd járta, hogy veszélyes ember, szocialista. Már a csendőrök is kérdezősködtek utána kinn a tanyavilágban. Az apja is emiatt tagadta ki, mielőtt meghalt. Szinte suhancként mehetett a nagyvilágba. Volt lakatosinas, matróz, hajógépész. Fiúmétól Afrika partjáig mindenhol járt. Végül hazajött, megházasodott. Az anyja és a két világszép nővére szeretettel fogadták a tékozló fiút.
Zsuzska nem tudta pontosan, mit is jelent az, ha valaki „cucilista”, de azt beszélték az emberek, hogy az ilyentől óvakodni kell.
Eljött az ősz. Az asszony ment haza a keserves kis pénzével. Lehet megint takarítani járni, parasztgazdákhoz házat meszelni, kezet csókolni nagyságos uraknak, nagyságos asszonyoknak. És örülni, ha egyáltalán adnak valami munkát.
Otthon Zsuzsó sírva fogadta:
– Anyukám! De jó, hogy jön. Nagyapa rosszul van. Csak fekszik, nem eszik semmit…
Zsuzska sietett be az öreghez.
– Kedvesapám, mi van magával?
– Kisjányom, nincs erő bennem. Vout itt a doktor, csak annyit mondott, hogy pihenni kell. Hát pihenek.
Negyednapra az öregember meghalt. Előtte odaadta Zsuzskának az elrakott kis pénzét.
– Ha jönnek a fiaim Böszörmínyböül, el kell mennetek innét. A házat nem hagyják majd. Ne, tedd el ezt a pízt, egy ideig boldogulsz belűle.
A sírnál Zsuzska csak egyre tudott gondolni. Ha valakit meg akar próbálni a sors, nem áll meg egy csapásnál. Egyszerre méri az összeset. Aztán vagy kibírja az ember vagy belepusztul.
Mégis csak el kell fogadnia annak a „cucilistának” az ajánlatát, ha fedelet akar tudni a maga és a gyerekei feje felett. A temetés után hozzá is kezdett pakolni a költözködéshez.
9 hozzászólás
akárhogy is!
túlparti
Valahogy.
Kati
Kedves Katika!
A regényed legfontosabb alakja Zsuzska a gyerekeivel. Ezeknek pedig mindig
nagy, életre szóló nagy bajai vannak. Nem tudom, milyen a folytatás, talán azt
már legelőször olvastam is.
Érdekel a történeted.
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves Kata!
Valóban nem könnyű a főhős élete. Köszönöm, hogy elolvastad.
Üdv: Kati
Kedves Kati!
Sok ilyen példa volt /van/ a világban. A gyerekeinek nem kellett az idős ember, amíg gond volt vele, addig gondoskodhatott róla a mostoha lánya, de amint meghalt már markolni akarják az örökséget.
Nem egészen passzol össze az én fejemben, hogy Harsányi úr annyival idősebb Zsuzsónál, aztán mégis őt viszik először katonának, ha háború lesz.
Judit
Kedves Judit!
Harsányi Gábort a szocialista múltja miatt hívták be katonának.
Kati
"Ha valakit meg akar próbálni a sors, nem áll meg egy csapásnál." Ismét nagyon építő szépirodalmi élményben volt részem. Köszönöm.
És a politikai szál is beleszövődött végre a történetbe, amitől még színesebb, gazdagabb és igazabb lett.
Laca
Megkerülhetetlen a társadalmi helyzet, hisz az emberek sorsát alapvetően befolyásolja.
Kati
Kedves Kati!
A régi korokban, de ma i előfordulnak hasonló esetek ami a történetedben van. Szívesen olvasom, jó, hogy felhívtad a figyelmemet.
Köszönöm!
Szeretettel
Ica