Úszom a Balatonban. Ez ebben a formában nem egyéb, mint egy sima tényközlés. De ha azt mondom, hogy ekkor együtt érzem a tó vize simogató nyugalmával a környező táj szépségét, nyugalmát, varázsát, akkor ez már a mostani valóság. Miközben élvezve a felhőtlen égről sütő Nap nyári melegét a lelki szemeim előtt játszódik le a Balaton általam ismert története, történelme a Pannón Tengertől egészen napjainkig. Szinte látom magam előtt a sok száz évvel ezelőtti (a mainál jóval nagyobb lápvilágot), az ember általi tudatos és nem mindig sikeres beavatkozásokat a természet itteni rendjébe, az északi- és a déli-parti vasútépítéseket, kikötőépítéseket, itteni történelmi eseményeket, harcokat. Miközben ez e k bennem lezajlanak, úszva is gyönyörködöm a Látható természet gyönyörűségekben, a Balatonon ringó hajókban, vitorlásokban, a sok-sok, szavakkal le nem írható, ki nem mondható csodában, amelyek az egész világ legnagyobb remekművének, a többi egyéb természeti és más csodákkal, szépségekkel a részei. Ennek a neve viszont az, hogy élet, amelyből fakad végső soron minden ezek a világon.
2 hozzászólás
Szia Pecás! 🙂
Gondolataid mentén suhantam arra a tájra, ahol fél életem töltöttem.
Örültem, hogy írtál arról a csodáról, amit én is magaménak tudhatok. Stilisztikailag lehetne javítani a szövegen, mert bizony mondom, van mit. Ugyanakkor elragadott mondanivalód varázsa, mert pontosan tudom, hogy miről írtál itt, és azt is, hogy mélyről szólt.
Szerintem prózában jobb vagy, mint versek terén. Az előbbit kéne kamatoztatnod úgy, hogy méginkább elmélyedsz az élményekben.
Számomra Egry József munkássága is Élet. Eszembe juttattad, mert festettél is. 🙂
Vannak elírások, pl. az utolsó előtti sor vége felé…
Az a helyzet, hogy örömmel olvastam el gondolataid, mert általuk tajtékoznak bennem az emlékek, ez jólesik. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Köszönöm a véleményed.
Üdvözlettel:
Pecás