Hófelhőn innen, hófelhőn túl, valahol messze, messze, fent a fellegekbe’, ott, hol dalt dúdol a szél, ott élnek az angyalok. Hófehér, szikrázó birodalmukban ilyenkor télen még több feladatuk akad. Kipuhatolják a gyermekek kívánságait, segítenek az álmaik megvalósításában. Az ő dolguk az is, hogy hóesést varázsoljanak a földre. A kis angyalkák ilyenkor addig ugrálnak, táncolnak a puha vattafelhőkön, míg azokból hópelyhek kezdenek szállingózni. Betakarják az hegyeket, falvakat, városokat, a kopasz fák ágait, így aztán a táj is békésen szunyókálhat a pihe-puha hótakaró alatt. Hisz a karácsony akkor a legszebb, ha csillogó hópaplan borít mindent.
Tinti, a kis angyalka kiült az egyik felhő szélére, lábát lógázva tekintett le. Tudta, hogy nagy készülődés van az emberek világában, hisz holnap beköszönt az év legszebb ünnepe, a karácsony.
A Tinti is már az új, hópihe és csillag mintás öltözetében feszített. Tegnap hozta el az angyalvarrodából. Kedvtelve nézegette, hisz ő tervezte, szorgos, apró angyalujjacskák pedig megvarrták neki. Gondolta lekukkant a földre, hogy új ruhácskáját megnézze a befagyott tó, csillogó jégtükrében, és persze csúszkálni is akart egy kicsit jégen. A gondolatot tett követte. Leszánkázott a csillagösvényen. Ezt csak nagyon indokolt esetben szabadott használni. Szerinte ez az volt. Azt elfelejtette, hogy ilyenkor szólni kell Miminek, főangyalnak. Neki mindenről tudnia kell, ő osztja ki a feladatokat, ő mondja el, melyik angyal merre induljon aznap útnak. Tinti úgy vélte, hogy a reggeli angyalgyűlésre időben visszaér, így hát nem kereste fel Mimit.
Hamarosan ott állt egy befagyott tónál. Felemelt egy jégdarabot, abban nézegette magát. Illegett- billegett, irgett- forgott. Még szerencse, hogy indulás előtt felhúzta a csizmácskáját, felvette kucsmácskáját, bundácskáját, kesztyűjét is, mert bizony nagyon hideg volt. Csúszott egyet, kettőt, egyszercsak keserves sírás ütötte meg a fülét. Elindult a hang irányába. Egy kis viskót pillantott meg. Bekukkantott a jégvirágos ablakon, de nem sokat látott. Óvatosan belépett. Egy csöpp leányka keservesen zokogott az ágyban. A házban olyan hideg volt, hogy még a lehelet is látszott.
– Anyu! Anyukám! Fázom, éhes vagyok!
– Tudod, anya elment élelemért. Igaz, tűzifa is kellene…Tudod mit Panka? Kimegyek, szedek néhány gallyat, azzal befűtünk. Mire anya megérkezik meleg lesz itt, jó? – mondta egy borzas hajú fiúcska. – Na, ne sírj már! Mindjárt jövök, addig takarózz be, ezt is vedd fel!
Ráterítette testvérkéjére a saját takaróját is. Majd elindult vékony ruhácskájában. Tinti alig tudott elrejtőzni, a fiú elől. Mikor látta, hogy a kislány álomba merült, gyorsan munkához látott. Az angyalok varázserejét használta. Milyen jó, hogy a varázspálcáját mindig magánál hordja! Suhintott kettőt a kályhára, ami azonnal ontani kezdte a meleget. Leírt három varázskört az asztal felett, roskadásig megtelt ennivalóval. A fehér bundát, kucsmát, kesztyűt, csizmát az ágyra helyezte, ha a kislány felébred, egyből láthassa. Azonban tudta, most már sietnie kell, mert a ház lakói bármelyik pillanatban betoppanhatnak. Már az ajtónál járt, amikor a kislány felriadt álmából. Azonban csak egy elsuhanó fehér ruhás alakot látott. Panka észrevette a szép holmikat az ágyán. Örömmel öltözni kezdett.
Tinti az ajtó elé még gyorsan odacsempészett egy kis fenyőt.
Hamarosan megérkezett ágakkal megrakodva Panka bátyja.
-Nézd mit találtam az ajtónk előtt? Egy fenyőfát! Milyen jó meleg van itt! Anya már hazajött?–dörzsölte meg a kályhánál elgémberedett ujjait Tomi. És ez a sok ennivaló?! Ezt is ő hozta? Hol van most, visszament a városba? – kérdezte.
– Nem, nem anya volt. Itt járt egy karácsonyi angyal!- válaszolta Panka. Ő adta nekünk ezeket, ő fűtött be és tőle kaptam ezt a sok szép ruhát. Láttam amint kisuhant az ajtón.
Megpördült a fiú előtt, hogy jobban megcsodálhassa. Tomi ámulva nézte kis húgát.
-Most pont úgy nézel ki, mint egy igazi angyal! Biztos anya hozta neked, csak álmodtad, hogy járt itt valaki, főleg egy angyal!
Panka hiába bizonygatta igazát, a bátyja csak mosolyogva ingatta a fejét, hogy hugicája milyen bolondságokat beszél.
Ez alatt Tinti felkereste Mimit, mert lelkiismeret furdalása volt a reggeli kalandja miatt. Töredelmesen bevallott mindent.
-Ne haragudj, hogy engedély nélkül lementem a földre! De annyira akartam látni a csodaszép ruhámat a jégtükörben! Meg aztán ki akartam próbálni azt is, hogyan lehet csúszkálni a jégen! –hajtotta le a fejét bűnbánóan.
-Tinti! Hiúnak lenni nem szép dolog. Engedély nélkül használni a csillagösvényt, lemenni az emberek közé nem szabad! Ezt tudtad, és mégis vétettél a szabályaink ellen. Mi legyen a büntetésed? – majd kedvesen folytatta. – Láttam a tündérteleszkópomon, hogy milyen jót cselekedtél. Ezzel viszont nem dicsekedtél…Gyere! Nézz csak bele! A távcsőben Pankáékat látta, akik boldogan díszítették a fát.
-Tudod mit? Kivételesen eltekintek a szigorú büntetéstől. Menj és segíts a többieknek! Ugráljatok, hogy minél több hó hulljon a földre!
Tinti vidáman ugrándozott a többiekkel hófelhőkön, és közben arra gondolt, hogy milyen jó is másokkal jót tenni, önzetlenül segíteni. Azt is megfogadta magában, hogy többet nem vét az angyalszabályok ellen.
Csengő hangon énekelni kezdte a hópehely dalocskát:
Hullj, hullj a földre hópihe!
Ma nem szomorú senki se.
Hófelhőkön angyal ropja,
Száll a pehely hegyre, dombra.
Hópillék szállnak, lengenek,
Örülnek majd a gyerekek.
11 hozzászólás
Szia hundido! 🙂
Mindig magával ragad tisztaságod. Jó újra gyermeknek lenni gondolataid között. Csodállak azért, hogy ilyen mesékkel varázsolsz, hiszen jól áll neked, nekem pedig megnyugvás. 🙂
Köszönöm, hogy pozitív személyiségeddel öntöd el a világot. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Köszönöm, hogy elolvastad, örülök, hogy tetszett.
WOW.CONGRATULATIONS FROM MY HEART.Szívből gratulálok;csodás alkotásodhoz;nagyon örvendek,hogy napjainkban is élnek&köztünk vannak,olyan igazi mely tisztasággal élő&alkotó művészek,mint amilyen ebben az alkotásodból sugárzik.Kívánok,egy végtelen szeretetben gazdag&igaz boldog adventi készülődést;testileg&lelkileg&megújuló&alkotási kedvet,hogy mindig meg tudd érinteni a hétköznapi álarcokat cipelő"törékeny lelkeket,mindazokat akik érzik&értik&keresik&sugalljak;hogy értünk van MINDENSÉG…KELLEMES ÜNNEPEKET.WE WISH YOU A ;MERRY CHRISTMAS&HAPPY&SWEET RELAXING&NEW YEAR,ARROUND THE EARTH;2015.""/WORLDPEACE…
Köszönöm kedves szavaidat!!!! üdvözlettel: hundido
Kedves Hundido!
Magával ragadott ez a varázslatos kis történet. Olyan jó néha kiszakadni a mindennapos gondokból és elveszni a történeteidben.
Jolcsi
Kedves Jolcsi! Örülök, ha sikerült egy kicsit elvarázsolni a mesémmel. üdv hundido
Szia!
Egy csomót gondolkodtam ez előtt a hsz. előtt, hogy hogyan írjam le a véleményemet. Azt szeretném, hogy reális legyen, de azt is tudd, hogy mennyire lelkesedem az általam eddig elolvasott írásaid miatt.
Nagyon nagyra tartom a gyerek irodalmat, mert már annyi mindent ellőttek a nagyok, a régiek, a szájhagyomány, hogy igazán nehéz újat mutatni. Vissza kell menni gyermeki mivoltunkba. A fantáziavilág legrejtelmesebb zugaiba kell lenyúlnia annak, aki erre adja a fejét. És aki ezt tudja, annak kincs van a fejében. Egy mesénél -nálam – kritérium, hogy ne érdekeljen, hogy milyen hosszú. Varázsoljon! Repítsen olyan világokba, amely világokat csak akkor láthatok amikor az a mesét olvasom, mert az adja meg nekem azt, ami az én képzeletvilágomban segítség nélkül nem jelenik meg. Ez a mese hatalma, és mások elméjének diadalma, amellyel közvetíteni képes. Mindezeket a feltételeket megtalálom az írásaidban. Mesét olvasni igazi, önfeledt szórakozás. Ezt adod az olvasódnak. folyt.
S ennél nagyobb ajándékot – így ismeretlenül – nem is adhat egyik ember a másiknak. Minden tiszteletem a tied ezért a képességedért, és hogy élsz vele, hogy használod. Szép lassan, beosztva – ahogy az időm engedi -, kifoglak olvasni, mert igénylem azt az élményt, amelyet írásaid nyújtanak.
Üdv
Zoli
Kedves Zoli! Köszönöm a szép szavakat! Igyekszem a gyerekeknek, felnőtteknek olyat írni, ami elvarázsolja, egyszerű, de érthető. Mivel tanítok gyerekeken tudom "tesztelni" és van, hogy javítgatom, átírom. üdvözlettel: hundido
Kedves Kati!
Ez a mese még nem igazán aktuális most, de ehhez volt hangulatom.
Kedves kis mese olyan szívmelengető nekem tetszett.
Szeretettel:Ági
Kedves Ágnes!
Örülök, hogy tetszett. Nem baj, hogy még most nem aktuális, de – hamarosan itt köszöntjük ismét e csodás ünnepet. Üdv hundido