Egy csodálatos kánikulai napon úsztam a Balaton kellemesen meleg vízében, amikor egy hal az általam keltett hullámokból feljött levegőt venni. Egy közelben röpködő sirály rögtön rácsapott és máris a lábaival fogva vijjogva vitte Őt tova. Egy ismerősöm mesélte, hogy hajnalonta a közeli nádasból sok sikló jön ki felmelegedni az egyre jobban, egyre melegebben sütő Nap hatására, valamint elcsípni néhány halat reggelire.
Érdekes: senki sem kérdezi meg, mi a hal véleménye a sirály és a sikló éhségéről. Ez is olyan, mint az élet, csak ott mi vagyunk a ,,halak", akik igen sokszor szenvedik meg mások ,,mohóságát". Ha nem vigyázunk, sokszor lehetünk mi a ,,halak"!