Sok régi filmet nézve gyakran eszembe jut, mennyire változnak a korok, az emberek, az álmok, a remények,az erkölcsök. Ekkor az adott film idejére ismét életre kelnek az akkor élt művészek, emberek. Sokszor ezek a filmek már csak azért is különösen érdekesek, mert egy adott kornak a kulturális és történelmi, erkölcsi ,,lenyomatai". Jól eső lehetőség arra, hogy összehasonlítsuk az akkori mindennapokat a maival. Sokszor csak a ,,díszlet" más, a lényeg, az élet nehézségei, egyes tényei teljesen megegyeznek. Csak mi akkor voltunk fiatalok, amikor az adott film cselekménye játszódik. Az akkori félelmeinket ,,semlegesíti" az emlékezés, azaz elfelejtjük, vagy megszépülnek a korabeli gondok, nehéz események, viszont ,,kiemelődnek, előtérbe kerülnek" az akkori szép élmények. Egy a lényeg: őszintén tudjuk élvezni az akkori életet mutató, bár mára már minőségileg, tartalmilag nem mindég ,,időt álló" filmeket, hiszen emlékezni sok szépre, korunkban már széppé vált eseményekre olyan lélekemelően, olyan szívderítően nagyszerű dolog …
1 hozzászólás
Régi filmekre én is szeretek visszaemlékezni. Leginkább a magyar filmekre, amelyek az én ifjú koromban nagyon színvonalasak, jók voltak. Kiváló színészeink is voltak, akik aztán igazán jól adták-játszották szerepüket. Nem beszélve arról s sok szép ás feledhetetlen dallamról, amit akkor mindenki szeretett és szívesen daloltak. Még most is eszembe jutnak, mert nem lehet elfelejteni.
Mostanában nem nagyon figyelem a jelenkori filmeket, ezért az ifjabb színészeket sem ismerem.
Ezért aztán a mostani darabokról nem is tudok mit mondani.
De jó, hogy írtál róla.
Üdvözlettel: Kata