Valahol a Varázs-hegyen túl, ott, ahol a kurta farkú malac még túr, arra található a Mogyoró erdő. Egy nap Róka Róza érdekes hirdetést olvasott az Erdei Hírmondó társkereső oldalán:
„Keresem a párom,
remélem, még ma megtalálom!
Legyen kecses, legyen kedves,
a randin ez nagy előny lesz.
Bundája legyen vörös,
nem baj, ha kicsit bögyös.
Hogy én milyen vagyok?
Találkán majd megláthatod!
Hívj! 00389210 számon!”
A tükör elé állt. Elégedetten szemlélte magát.
– Vörös vagyok – jól kihúzta magát -, kicsit bögyös is. Járásom kecses, természetem is igen kedves. Oly rég nem találkoztam fess rókafival! Mind olyan nyápic, olyan kerge. Hátha ő lesz az igazi! Bátorságot merített, nagyot sóhajtott, és odalépett a telefonhoz, tárcsázni kezdte a megadott számot. A vonal végén egy kissé rekedtes hang szólalt meg:
-Halló! Sompolygó Soma rezidenciája.
-Ő,ő…- dadogta Róza. Én a hirdetés miatt keresem Sompolygó urat.
-Én vagyok- válaszolta az előbbi hang. Nos, kedves… Kit is tisztelhetek Önben?
-Róza vagyok. Olvastam a hirdetést, arra gondoltam, összefuthatnánk.
Meg is egyeztek, hogy pont délben, a százéves tölgynél találkoznak.
Róza azonnal értesítette barátnőjét, hogy siessen át, mert fontos megbeszélnivalója van vele. Hamarosan az ajtóban állt Rizikegizike. Róza izgatottan vázolta a tényeket.
-Te segítesz, hogy minél remekebb formámat tudjam mutatni. Mit vegyek fel, milyen legyen a frizurám. Szóval érted, ugye?
Rizike boldogan bólogatott. Róla tudni kell, hogy kicsit habókos, kicsit hóbortos. Most is elég fura öltözetben állított be. Már sorolta is a teendőket.
-A pofácskádon található bajusz-szőrszálakat kicsit kihúzzuk, bekenjük. Karmaidat kifestjük, bundádat feltupírozzuk, toroktájékon kicsit kifehérítjük, füledet kitisztítjuk, farkincádat jól kifésüljük. Néhány ékszer, no meg kalap, aztán mindjárt készen is vagy!
Nekiláttak a munkának. Róza időnként nyögött, sziszegett, a fültisztításnál fájdalmasan prüszkölt.
-Muszáj ezt? Au! Ez fáj! Ne tépd a bundám! Mi ez a ragacs? Biztos, hogy erre is szükség van?
-Ismered a mondást: „A szépségért szenvedni kell!” – vihogta Rizikegizike. Na, még egy kis pézsma pacsuli, egy kis piros ajakír, egy kis lakk, egy kis wax, s ím, kész is vagy!
A tükör elé tolta barátnőjét. Várta az elismerő szavakat.
-Óh, hogy nézek ki?! – mondta megdöbbenve Róza. Milyen a bundám, a frizurám? A számon nem túl sok a rúzs? Nem is tudom…
-Á, dehogy! Így vagy csinibini rókalány! Így menj a róka-randira! Keressünk még megfelelő ruhát, kalapot, ékszert!
Azzal a Rizikegizike a szekrényhez rohant, és kezdte kiszórni Róza ruháit.
-Ez se jó, ez se szép, ó, ez már nem divatos! Na, ez lesz a nyerő, a randin menő.
Azzal kikapott egy pöttyös szoknyát, hozzá egy blúzt, majd egy piros kalapot. Róza kezébe még egy retikült is nyomott.
-Fülbevaló, szép kis nyaklánc, készen van a randi-szetted.
A tükör elé perdítette barátnőjét. Róza, ámulva nézte magát a tükörben.
-Ez én vagyok?! Jaj! Nem öregít ez sok smink? Nem is tudom… jó ez a ruhaválasztás?
-Ne vacilálj! Higgy nekem! Hisz a divattanácsadás a kenyerem!
Kituszkolta Rózát az ajtón. Elégedetten nézett a barátnője után.
-Sok szerencsét!- kiáltotta. Aztán majd hívj!
Róka Róza lassan, bizonytalanul sétált a százéves tölgy felé. Az egyik fán ült az erdő fő fecsegője, Szarkáné őnagysága.
-Kit látok! Jól látok?! Róka Róza te vagy? Mi történt veled? Miért vagy így kirittyentve? Mi ez a frizura, s kalap? A pofácskádon ez a sok smink? – kíváncsiskodott.
-Én lennék, kedves Szarkáné. De most nem érek rá, dolgom van! – azzal tovább sietett.
A háta mögött hallotta még a szarka gúnyos kacagását. Ez még jobban elbizonytalanította. Lehet, hogy sok a rúzs, a wax? Fogta a zsebkendőjét, és a szájáról elkezdte letörölni a vörös rúzst. Lekapta kalapját, majd a feje tetején lévő ragadós kulimászt igyekezett eltüntetni. Így aztán sikerült jól elmaszatolni az arcán a rúzst, amiből még a feje búbjára is került. A ragacstól összetapadt egy csomóba a szőr a fején, rajta virítva a bíborvörös ajakír. Ekkor toppant elé Locska, a rigó.
-Jaj! Ki ez? Mi ez? Egy erdei rém! De nappal?! Este szoktak a démonok ijesztgetni! Szégyen a futás, azaz a repülés, de hasznos! – azzal, huss! – rémülten elszállt.
Ekkor már tudta Róka Róza, hogy nagy baj van! A kalapját a fejébe nyomta, jól lehúzta, hogy csak épp az orra kandikáljon ki alóla. Hazáig szaladt. Amikor belenézett a tükörbe, megértette a rigó ijedtségét. Sírva törölgette le magáról a festékes ragacsot. Már bánta, hogy túl hiú volt, hogy sokkal szebbnek akart mutatkozni, mint amilyen. Talán most megértette, hogy a külső nem minden. Fontos, ami láthatatlan, ami belül rejtőzik. Ha valakinek szép a lelke, akkor mások is szépnek látják.
Sompolygó Soma pedig hiába várta a tölgynél. Egy darabig ott időzött, majd bosszúsan hazament.
14 hozzászólás
Egy szó a véleményem: REMEK!
szeretettel:
Pecás
Szia!
Kedves vagy, köszönöm! üdv hundido
Szia hundido!
Hihetetlen, hogy törnek fel benned a szebbnél-szebb mesék. Ezzel is lenyűgöztél. Sőt, a megjegyzésed is tetszik. Bizony, bizony, a felnőttek is tanulhatnak belőle.
Nagyon szeretem a meséidet, ezt is élvezettel olvastam.
Szeretettel!
Ida
Szia!
Örülök, hogy elnyerte ez a mese is a tetszésedet. És igen! Bizony a felnőttek is okulhatnak belőle. 🙂 üdv hundido
Kedves Hundidó!
Mindig előhozod belőlem gyermeki énemet, aki úgy tud örülni, mosolyogni a meséidnek.
Igaz ez e mese felnőtteknek is szól, minden mesének van tanulsága, ami nagyon fontos!
Nagyon jól megírtad, szinte életre kelt ez a mese, szereplőikkel együtt!
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Ica!
Köszönöm, hogy elolvastad és örülök, hogy tetszett.üdv humdido
Kedves mesédhez szeretettel gratulálok: Kata
Kedves Kata! Köszönöm! üdv hundido
Kedves Hundido!
Nem reménytelen eset ez a Róka Róza, az lett volna gáz, ha elmegy így kikenve-fenve a randevúra!
A meséidet szerető rajongóid táborát szaporítom én is, még sok ilyet kívánok!
Szeretettel:
Ylen
Kedves Ylen!
Köszönöm kedves szavaidat! Igyekszem, hogy a a meséimet kedvelőknek ne okozzak csalódást. és remélem lesznek még kedvedre való meséim. üdv hundido
Kedves Hundido!
Ez a nemcsak gyerekeknek szóló meséd nekem nagyon tetszik. Szépen szövöd a meseelemeket, miközben az írásod bölcs elemeket is tartalmaz. (Ha valakinek szép a lelke, akkor mások is szépnek látják.) Gratulálok!
Sok szeretettel: Matild
Kedves Matild!
Mesét olvasgatni még felnőttként is jó. Kaphatunk még felnőttként is útravalót a mesékből. üdv hundido
Kedves Hundido! Szeretem a meséidet, bár már kinőttem a gyermekkorból – ez is nagyon tetszett! Róka Rózának tudnék egy udvarlót, Róka Rudinak neveztem el, időnként meglátogat Balaton.felvidéki kis tanyámon, ahova jártában keltében be.be néz. Dobok neki csontot, maradékot, köszönettel elfogadja. Nagyon barátságos össze kéne hozni Rózával:) Üdv: én
Szia Bödön!
Örülök, hogy megint vagy. Annak meg pláne, hogy a mesém elnyerte a tetszésedet.Rudit és Rózát akkor összeboronáljuk- hát csak így, virtuálisan. üdv hundido