Kedves Kankalin, kezdem a saját verseiddel: Nem véletlenül jött velem szembe először a Satnyár. Annyira jó versnek láttam, hogy rögtön neki is láttam a németre fordításának. Mikor engedélyezted, hogy megjelenjen, a "csiszolgatáshoz" nagyon jól jött a tőled kapott segítség (pl. ritmustérkép) is. A fordítónak szerintem bele kell bújnia a költő...

Kedves Mandolinos, aki ilyen tájékozott, annak kár bármilyen kérdést is feltennie, hiszen mindenre tudja a választ. Tudomásom szerint itt az irodalomról és konkrét versekről kellene eszmét cserélni, nem a többi tag személyes szférájába beleártani magad. Itt nem Sz. D. és T.F. személyéről van szó. Az én verseimet annak és akkor mutatom...

A felsőfokú muzsikálásodhoz és versül tudásodhoz gratulálok, a mérnöki pontosságú számolás bizony nagy erény, a ritmikai tökély pedig biztosan kifejezésre is jut saját verseidben is. Mivel én itt a műfordítás kategóriában tettem le néhány verset a Napvilág asztalára, talán hivatkozhatom arra, hogy a formakövető hűség, a verselési készség önmagában...

Kedves Rita, köszönöm érdeklődésedet és pozitív hozáállásodat. További szép műveket kívánok! Szeretettel Feri

Köszönöm szzépen! 🙂

Remélem, még sok ráismerés vár rád termékeny műfordítói és műkritikusi pályafutásod során. Rühmkorf valóban nehezen értelmezhető lehet annak, aki középfokon beszéli a nyelvet. Köszönöm, hogy ennek ellenére foglalkoztál vele.

Kedves Rita, szerintem ez a homo sapiensnek egy jellemző oldala. Gyakran azt hiszi, ő az Isten. Itt a tücskök valami felső hatalmat éreznek, akinek ki vannak szolgáltatva, és az életükért küzdenek. Gyerekek is tudnak nagyon gonoszak lenni. A kert mint idill, egy kicsit másképp ábrázolva. Nem egy eget...

Köszönöm, Rita!

Kedves Rita, a magyar vers az eredeti. A fiatal szerző így írta meg. Ez is a homo sapiensről szól.

Ám legyen minden nő tiéd!