Joachim Ringelnatz: Bumerang
War einmal ein Bumerang; War ein Weniges zu lang. Bumerang flog ein Stück, Aber kam nicht mehr zurück. Publikum ¬ noch stundenlang ¬ Wartete auf Bumerang.
|
Joachim Ringelnatz: Bumeráng
Láttam én egy bumerángot; Hosszú lett, így hú, de rángott. Így is megtett tisztes távot, Visszatérni meg nem vágyott. A közönség ¬ be se rágott ¬ Állt ott, s várt egy bumerángot.
(fordította: Tauber Ferenc)
|
10 hozzászólás
Kedves Feri!
Különleges bumeráng volt, megszökött.
Szeretettel: Rita 🙂
Köszönöm, Rita!
Kicsit hosszabb volt a bumeráng a kelleténél…
Egy szótaggal egészen biztosan!!!
A rímképlet (AABBAA) sem érdekelte…
Na, bumm, elrepült, nem kár érte!!!
(Legalább nem ráng…)
“Ne haragudj, Ringelnatz,
Magyarul most így maracc,
De talán nem sokáig
Kell majd várni odáig…”
“odáig”?
Nem tudom, hogy a szerkesztőknek tetszik-e ez az alpári stílus. De mit lehet válaszolni az előbbi hsz-re?
Ne aggódjál Ringelnatz,
Nem olyan mély az a pác!
Jön megmentőd, Mandolinos,
Az ő verse nem ilyen fos!
Sok verset ír Mandolinos,
Értékítélete biztos.
Igazi szagértő, pontos!
Csak hát: a LÉNYEG nem fontos!
Nem alpári versem, Feri,
A “fos” nálad jócskán veri…
🙂
Kedves Dávid,
csalódott vagyok, mert ez egyáltalán nem vicces.
Egyetértek azzal a gondolattal, amit a Miniatűrök I. című fordításodnál hagytál egy hozzászólásra válaszolva. Idézlek:
“sajnos, a magyar
nem egy kézfogásra hajlandó fajta…
Issza is a levét!
Nagybetűs EMBER is egyre kevesebb…”.
Húsz perc múlva megjelentél ennél a versnél és olyan stílusban írtál véleményt, ami nem épít, hanem rombol, gúnyos hangneme elfogadhatatlan.
Az építő észrevételek elgondolkodtatnak, tanulni lehet belőlük, a lekicsinylő, másokat lenéző hivalkodás ártalmas.
A “nagybetűs EMBER” nem bánt senkit, hanem segítő szándékkal közeledik, ezt akár ötletes versikében is megteheti, nincs kizárva.
Tény, hogy a fordítás és az eredeti vers rímképlete nem egyezik, és talán egyik sorban a szótagszám sem, de ezt nem így kell tudtára adni a szerzőnek.
Nem háborús színtér a Napvilág, és az irodalom sem harcmező. Mindenkinek joga van, hogy saját képességei szerint írjon, fordítson, joga van kritikus szemlélettel véleményt alkotni, de nincs joga személyeskedő, gúnyos hangnemben megnyilvánulni. Ez sem az EMBERHEZ, sem az IRODALOMHOZ nem méltó. Nem attól leszünk nagyobbak, hogy mások hátára állunk.
Megkérlek, hogy a későbbiekben tartózkodj a hasonló megnyilvánulásoktól! Legyen építő, amit a művek alatt hagysz!
Megértésedet köszönöm: Kankalin
Kedves Kankalin!
Én is csalódott vagyok, viszont Te vagy a házigazda…
Köszönöm hosszú üzeneted, nagyon tanulságos volt!
Üdv: Dávid
Nos, Mandolinos,
nem érdekel, hányadik helyre sorolod magad a világirodalom fordítói és most épp a Bumeráng fordítói között. Én ilyet nem teszek, a sokadik verseny-felhívásodnak sem teszek eleget. Vannak igazi hozzáértők is, van másnak is 3000 verse, mégsem dicsekszik Kossuth- és Füst Mlán-díjas ismerőseivel.
Egyébként a tartalmi hűség vonatkozásában szinte minden versedre áll az, amit hozzászólásban leírtam Rainer Maria Rilke: Otthon vagyok? c. versével kapcsolatban 4. hozzászólásként, exakt magyarázatokkal.
A vélemények különbözhetnek, a kettőnké szinte mindig különbözik is, majd a nagyérdemű dönt.
Kedves Feri!
Kankalin tartózkodni kért a szókimondó megnyilvánulásoktól,
így hát tartózkodom…
Kedves Dávid,
annyit fűzök ehhez, hogy nem a szókimondással volt probléma, hiszen azt fontosnak tartom. Az őszinte vélemények visznek előre, ha azok felhívják a figyelmet, utat mutatnak, nem pedig sértő, gúnyos hangnemű megnyilvánulások. Ha újra elolvasod a válaszomat, érzékelhető belőle az erre irányuló törekvés, mindenkori szándékom (ezzel tiszteletben tartva és követve az alapítók által megfogalmazott Szabályzatot).
Kifejtő bejegyzésemet minden itt megszólalóra, illetve a Napvilág bármelyik tagjára vonatkoztattam, azaz MINDENKIRE érvényes.
Ezzel a témát lezártam, a továbbiakban csak az itt szereplő fordítással kapcsolatban felmerülő észrevételeknek van helye.
Köszönöm a megértést: Kankalin