Magamnak töltöm keserű pezsgőm
S én iszok magammal
S éneklek magamnak mint valami örült
Ki fiatalon az érzések miatt megőszült
Jobbnak kellet volna lennie
Nem szépnek, nem ünnepeltnek
Csak veled töltve
Boldogan koccintani
A bút a jövőre hagyva
Sétálni egy kis parkba
Együtt, szerelmesen,
Szép szavakat suttogva kedvesen
S ehelyett könnyek közt kaptam csókodat
S én könnyeve adtam neked
S éreztem ahogy lassan elengeded kezem……
De tudom holnap újra látlak
Újra adod édes csókod
S éled az álmod velem
S tudom lesz idő
Mikor már nem engeded el kezem
2 hozzászólás
És…lesz még holnap is pezsgő.
Enyhén ironikus önmarcangolás.
az első vsz. utolsó előtti sorában szerintem van egy elírás