Alkonyodik
A látóhatár messze már
A nappal együtt
Én is eltűnök,
Repülök.
Alkonyodik
Szállok már fennt
A magas felhők közt
Az angyalok puha
szárnyán
Alkonyodik,
S a távolban feltűnik
A gyönyörű arcod
De akárhogy szállok
Soha nem érem utol
Alkonyodik
S az utolsó napsugár
Elviszi előlem Arcod.
Tudom, tehetek
bármit,
Már soha nem láthatom:
Szemeid csillogását
Ajkaid mosolyát
Hangod csodáját
Elnyelte örökre
Az utolsó Napsugár.
12 hozzászólás
Kedves Zsolt!
Látod?Erről beszéltem, amikor válaszoltam a hozzászólásodra a versemnél.Igazi romantikus, gyönyörű képekkel festő költő, író vagy. Fájdalmassan gyönyörű ez a vers.Istenem hány féle képpen lehet egy témáról írni.Nemtudom olvastad e az én alkony című versem.Teljessen más, maga a természet, a főszereplő.Nézzük a te versed!Egy fájdalmas elmúlt szerelem alkonya, a napsugár viszi az emléket, mit minden egyes fénycsóva. és a vöröslő naplemente érezted veled, mert a szívedbe égette a nap.
Nincs utolsó napsugár, és nincs elnyelő fény, csak alkony!
Ez a vers gyönyörű!
Szeretettel:Kriszti
Kedves Kriszti!
Hosszabb válaszom ment Neked a Te versedhez!
Itt csak annyit, hogy:
Nagyon szépen köszönöm, hogy figyelsz rám, s méltatsz arra, hogy pár kedves, szeretetteljes sort írj a verseimhez!
Nem tudod, mennyit jelent ez nekem!
De nagyon hálás vagyok érte!
Lelekemből köszönöm Kedves Kriszti!
S igaz szeretettel Üdvözöllek!
Egy barát,
Zsolt
Drága BARÁTOM!
éN AZ ÉN VERSEMHEZ ÍRTAM NEKED A VÁLASZT!kÉRLEK OLVASD EL!
Baráti szeretettel:Kriszti
DRága Barátosném!
Megyek, sasolom!:)
Szeretettel,
Zsolt
Szia!
Ez a versed tetszik a legjobban. Szépen megfogalmazott fájdalmas búcsú. Egy icipici baráti tanácsot, ha megengedsz: ha azt írom, “fenn”, az két n, de ha azt “fent”, az csak egy.
Üdv: Colhicum
Köszönöm az intő figyelmeztetést!
Utánanézek. :))
Aztán korrigálom.
Üdv,
Zsolt
Kedves Zsolti! Nagyon tetszik ez a versed is, egyre erősödik benne a fájdalom és a búcsúzás nyomasztó érzése. Megfogott nagyon! Gratulálok!
Fájdalmas, de nagyon szép:)
Nagyon szééép! Te Zsolt, nem gondoltál még arra, hogy címeket adsz majd gyönyörű számozott verseidnek? Ennek én azt adnám, hogy …Angyali repülés…
Grat nagyon szép versike, tele érzelemmel:)
Nem lehet elégszer olvasni!:) Ez már a 3.
Hát ez szívszorító… az az utólsó mindent elnyelő napsugár…, Mégis, hátha visszatér mégegyszer a "Nyár"!
Kedves Sleepwell!
Nagggyon szépen köszönöm az állandó figyelmet! Most nem tudok feltenni semmit, mert meghalt a gépem, amit tudom pótolni,teszem fel az újabbakat.
Címadással kapcsolatban:
Általában leülök, s megírom a verseket. Ha előre címet adnék nekik, akkor már megszületésük előtt be lennének skatulyázva. Utólag meg nem tudok címet adni, mert már kb itt is, hogy ad6tam címeket bizonyos verseknek, látom, hogy már vagy 3 Vallomás c. írásom van feltéve.
Maradok egyenlőre a számoknál, vagy valakit megkérek, hogy utólag címezze meg őket. :)))
Kedves Dóra!
Köszönöma figyelmet! :))