csak szenvedély és semmi más
sem kötődés sem intimitás
viszonzás nélküli lángolás
önemésztő önfeláldozás
csak szenvedés és semmi más
hiábavaló várakozás
értelmetlen önámítás
önpusztító vágyakozás
és mégis minden perce emlék
szürke életemben érték
parazsánál elpihennék
ha nem volna nem is lennék
markomban tartom mint a lepkét
szép szárnyán hímpor az öröklét
babonáz bájolja a lelket
őrzöm e fájó szép szerelmet
2023. február
4 hozzászólás
Kedves Dona!
Remekül fejezted ki,hogy a viszonzatlan szerelem:
“önpusztító vágyakozás”
Igen,annak tünik ezt mondja az ész,de
az érzések másképpen látják,hiányolják:
“és mégis minden perce emlék
szürke életemben érték”
“markomban tartom mint a lepkét
szép szárnyán hímpor az öröklét”
Csodaszép hasonlat!
“őrzöm e fájó szép szerelmet”
Benned fog élni örökké!
Gratulálok!
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!
Kedves Sailor!
Igen, az ember számtalanszor tapasztalja élete során, hogy az ész és az érzelmek nagyon nem akarnak megférni egy csárdában, mindig két irányba húznak /csoda, hogy az ember szét nem szakad – illetve nem is csoda, ha ez megtörténik/.
Örülök, hogy tetszett, köszönöm a gratulációt.
Szeretettel:
Dona
Legyen szép napod!
“őrzöm e fájó szép szerelmet”
Kedves Dona!
Bizony fáj a viszonzatlan szerelem, ha valaki mást állít róla, akkor vagy nem volt szerelmes soha, vagy mindig viszont szerették, vagy hazudik.
Előbb-utóbb, mint minden fájdalom ez is elmúlik, olyan emlékké szelídül, ami már nem fáj.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
“Bizony fáj a viszonzatlan szerelem, ha valaki mást állít róla, akkor vagy nem volt szerelmes soha, vagy mindig viszont szerették, vagy hazudik.” – tökéletes megfogalmazás. Pontosan így van.
Igen, reménykedünk benne, csak akkor van gond, amikor ez nagyon utóbb van, szeretné az ember, hogy előbb legyen.
Köszönöm soraidat,
szeretettel:
Dona