A széles Dunának két szép partján
a két Komárom képe látszik
és a hátán fodrozódó hullámainak
tükrén közös hídjuk árnyéka játszik.
A Nap is rácsodálkozik e két városra,
amelyek között most már nincsen országhatár
és az eseményeknek a szilaj sodrása
őszinte szívekből baráti szívekbe jár.
S míg ezeken ábrándozom, a Duna lassan folyik.
Hullámain hajók szépen, komótosan úsznak tova.
Minden csendes, az élet itt nyugodtan, békésen telik.
Közben előttem folyik el a széles és sejtelmes Duna.