Gyűlölet és harag – pusztuljatok innen!
Nincs helyetek bennem, más a Ti hazátok!
Akaratom hevít, lángba borul minden:
vakító fény árad – megtöröm az átkot!
Ordítva könyörög létért az indulat;
orkán módra tombol, utat tör magának,
vad görcsbe feszíti bennem az izmokat –
uralkodnék rajta, de ő tovább lázad.
Akkor sem adom fel! Nem vagyok a bábja,
még ha a szellemem ezerszer is rántja
saját mélységébe, démon-orgiákba,
nyílt sebektől bűzlő sötét odújába;
a szabadulás kulcsa nálam van már rég!
Széttörni a rabigád nekem semmiség.
1 hozzászólás
Kívánatos győzelem!… Gyűlölet és harag helyett… béke…
(Nekem pl. legutóbb a megoldás az volt, hogy én kezdeményeztem – bocsánatot kértem valakitől, akivel összeszólalkoztam… nagy kő esett le a szívemről…)
Üdv.: Á.E.