és a holnap mindig ujjat ad neked
mindennap valami történik
mert a jó Isten még jót akar veled.
Élvezed az őszi napokat
a gondtalan szép nyugdíjas életet,
és még sok szép nap van előtted
órád még nem ütötte el a hetet.
És akkor egy bizonyos napon
a fény lassan homályosodni kezdett,
gondoltad, ez már lassan a vég
álmodban láttad saját fakereszted.
A félelem és bánat zavart
nem tudtad sohasem melyik a rosszabb,
egy férfinek nem illik félni
de számodra minden éjszaka hosszabb.
Évekig csak reményben éltél
alig vártad azt a megváltó napot,
habár közben nagyon is féltél
eltépted a már félig megírt lapot.
És akkor egy halvány reménység
nem az évekkel, szemeddel volt a baj,
szemedet meg lehet műteni
úgy élsz majd ezután, mint vízben a hal.
Tegnap egy új életet kaptál:
Azt sem tudod, hogy megérdemelted e?
Őrzöd:„Mint a két szemed fényét”
melletted volt a szakadék pereme.
Ezentúl örülsz minden napnak
és minden reggel mosolyogva ébredsz,
esténként hálát adsz Istennek
hogy a mai napot te még megérted.
Tiszteld a jövőd minden napját
nincs mindenkinek ilyen szerencséje,
most magadat lökted a kútba
egyedül másztál fel a kút peremére
Minden ember egyszer sorra kerül
sorsa eddig még mindenkit utolért,
segíts azon aki megérdemli
hanem is érte, a saját lelkedért.
4 hozzászólás
Örülök, hogy a szemed meggyógyult 🙂 szép verssel mondasz köszönetet érte. Jó ilyen sorokat olvasni!
szeretettel-panka
Kedves Panka!
Ebben a versben két év félelme, két hónap reménye, és két nap öröme van benne. Én is úgy vagyok mint ahogy Danielle Steel leírta:
"Sok bölcsesség és bátorság kell ahhoz, hogy tudjuk, melyik az az út, amelyen járni akarunk, és melyik az, amelyiket azért választjuk, hogy másoknak örömet szerezzünk."
…én sokszor a másodikon megyek…
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Örülök, hogy ismét köztünk üdvözölhetlek úgy, hogy ezúttal "már a színek újra színesek".
Versed végigvezetett azon az úton, melyen keresztülmentél, mióta a látásod romlott, egészen a mai napig. Szép és megható sorok. Kívánom mostmár mindíg mosolyogva ébredj!:)
Szeretettel: Zsóka
Kedves Zsoka!
Valóban nem volt könnyő "út", de erröl is látjuk: "Nyugaton se minden arany ami fénylik! Ennek sokkal hamarabb is vége lehetett volna, de sajnos itt is sokszor úgy van az orvosi tudomány a betegséggel, hogy nem az okát, az okozóját keresik és gyógyitják, hanam a szimptomát, mint a kórházakban sem az embert, hanem csak a betegségét látják. Nagyon sokszor, ha az embert nem redukálmák le a betegsére, és embernek vennék, talán a beteségét sok esetben a test is meggyógyitaná. De azt hiszem mennél modernebb az orvosi tudomány, annál kevesbbet figyelnek az emberre. Azért is mondják, egy sebésznek sokkal könnyeb a dolga, mint egy belgyógyásznak: Ő egyszerüen kivágja a beteg részt, de a belgyógyásznak azt meg kell gyógyitani. Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni