Nem vagyok Napóleon,
pedig az lehetnék.
Pszichológus kezelne,
s zárt osztályra mennék.
Ha Napóleon lennék,
kiülnék egy hegyre.
Kihúznám nagy távcsövem,
pásztázgatnék egyre.
Bevetném a balszárnyat,
majd a híres gárdát.
Ostrom alatt tartanám
a bolondok házát.
Fogadnám a követet,
aki zászlót lenget.
Azt mondja, hogy megszegtem
a kórházi rendet.
Ez nem járja uraim,
hisz ez kényszerzubbony!
Bonaparte a nevem,
de csak halkan mondom.
17 hozzászólás
Kedves Alberth!
Bravó!…Bravó!…Nagy taps a dallamos, vidám, humoros versedhez!:):):)
Jót nevettem, már ezért megérte olvasni…:):):)…Gratulálok!
Lyza
Kedves Lyza!
Ez egy régi téma, s mindig viccelődünk vele. De hát vannak akiknek személyiségzavaruk van. Ilyen alapon vannak Nagy Sándorok, királyok, cárok, hadvezérek, próféták. Ám köztük mindig az gondoljuk legbolondabbnak, aki Napóleonnak képzeli magát. 🙂
Üdv.: Alberth
Na most megnevetettél! Köszönöm az élményt!
Barátsággal Panka!
Szívesen, kedves Panka!
Remélem még sikerül néhányszor! 🙂
Üdv.: Alberth
Kedves alberth!
Megmosolyogtató a versed.
Gratulálok!
Üdv.:
A.Adrienn
Nekem nagyon tetszik , hogy verseid változatosak, minden témában otthon vagy versügyileg.Értéket képviselsz a költészetben…és hát persze mosolyogtam miközben olvastam.Gratulálok Alberth!
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta!
Köszönöm méltatásodat! Valójában igyekszem változatos témaköröket választani. Így mindenki megtalálhatja a számára érdekes verseket. Persze mindez kihívás is. Legyen az gyerekvers, komoly líra, avagy humor. 🙂
Üdv.: Alberth
Érdekes, csak nekem tűnik tragikusnak ez a vers…? Látom, hogy mindenki nevet rajta, de lehet, csak lestetek, hogy "humor" kategória. 🙂
Amúgy tetszik a téma, engem kicsit zavarnak a ragrímek, meg hogy eleve csak minden második sor rímel, bár hogyha tényleg poénra akartad venni a dolgot, akkor a ragrím még belefér. De lehet jobban kihozta volna ha még egy kicsit jobban összecsengenek a sorok, lehetett volna többet játszani a szavakkal, mert a ritmusa jó.
üdv
Zsázsa
Kedves Zsázsa!
Szándékosan nem törekedtem még csengőbb rímekre, mert akkor a mondanivalón átszaladnánk. Egyébként a ritmusra építettem inkább, mely a humoros állaghoz jól illik. Egy ragrímpár simán belefér a mondókaszerű versbe szerintem. A humor nézőpont kérdése, attól föggetlen, hogy min viccelődünk. A fekete humor is humor. Aztán sok nevetséges dolog van kívülről, amit belülről tragikusan élnek meg. Pl. a kész átverés show. Nevetünk rajta, pedig az illető már tiszta ideg pl. 🙂
Azért örülök hogy tetszett neked is. Az kritikus észrevételek is jól jönnek a műfaj csiszolgatásánál. 🙂
Üdv.: Alberth
Kedves Albert!
Ki gondolta volna… (Válasz az utolsó mondatodra!) Valóban nem lehet ezt a verset (bocs.) röhögés nélkül végigolvasni. Remek. Hogy jutnak eszedbe ilyen poének? Igazán minden témában otthon vagy. Irigyelnélek, ha olyan irigy lennék.
De inkább gratulálok: Kata
Köszönöm, kedves Kata!
Annyit elárulok, hogy először az alapötlet születik meg, a többi pedig a vers írása közben ugrik be. Szóval mikor elkezdem, még a poénokról fogalmam sincs, aztán jönnek sorban, ahogyan a vers írásával haladok.
Örülök, hogy tetszett neked is, s felvidított. 🙂
Üdv.: Alberth
:)))))
Már a címből gondoltam! 🙂 És bejött! 🙂
Nagyon jópofa!
Gratula!
Poppy
Kedves Poppy!
Gondolom a címből megérezted, hogy nem komolyan írtam. Mert ha az lenne, akkor egy darabig nem látnátok itt újonnan feltett verset tőlem. 🙂
Üdv.: Alberth
Kedves Adrienn!
A mosoly jót tesz az ember lelkének. Az ilyen verseknél ez a célom, s a mossoly olyan visszajelzés, mint a színésznek a vastaps. 🙂
Üdv.: Alberth
Kedves alberth!
Lefekvés előtt pont erre volt szükségem.
Egy ironikus, vidám, nevettető versre.
Annak ellenére, hogy látszólag könnyed hangú és témájú a vers, szépen ki van dolgozva.
Mindenben szuper, pont amit vártam.
üdv.:Tamás
Köszönöm, kedves Tamás!
Remélem jól aludtál a vers után. 🙂
Üdv.: Alberth
Ez nagyon tetszik, szellemes, vidám, fülbemászó, mondogatható, csattanóval a végén!