virágszőnyeg nyílik.
Asztalodra ajándék.
Hát ki lakik ott?
Szivesen utánajárnék.
Mende mondák
keserű szájízek.
Föld alá söpört
„hulladék”.
Mit vétett?
Talán a Föld gyomrában
fuldokol s elbomol
minden kárhozat.
Miért hagyjuk,
hogy ő legyen
az áldozat?
Bűnbakot űz oda
a mostoha emberfia.
Jajdul bennünk a féreg,
szárnyunk dicsfényére éhes.
4 hozzászólás
Bizony kedves Andi!
A bűnbakképzők évadát éljük. Karakteresen ábrázoltad azt a kettőséget, ami most zajlik, a nagy ellentmondás is feszültséget teremt a versben. Figyelemfelhívó, felrázó, nyugtalanító költői kérdések ezek.
Itt percemberkák dáridója tart, és pandúrt játszik a rabló, a csík húzza a repülőt és még sorolhatnám a különböző szintű-és színvonalú szövegeket párhuzamként.
De az is igaz: aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni. Jézus is mintha önként vállalta volna a kereszthalált.
Köszönöm, hogy elgondolkoztattál: G.
Kedves Grey
örülök, hogy gondolkozásra késztetett.
Kedves Andrea!
Nem tudom, milyen nap van ma, olyan értelemben, hogy már a második verset olvasom, amely bizony, elég lehallgató, pedig süt a nap, ragyog a kék égen!
Egyébként nagyon jól eltaláltad, a mai ilyen kétoldali tényeket. Az emberek megváltoztak, mindenki mást gondol, a jó nem kell senkinek, a rosszat élvezik inkább, mint hogy együtt tartanának és imádkoznának a valódi kellemes szépséges életért…
Élvezettel olvastam és szeretettel: Kata
Miért nem lehet mindig szép? kedves Andi.
"Föld alatti "pokolból"
virágszőnyeg nyílik."