Kértem a Jó Istent,
adjon még egy kis időt,
hogy megbocsásson nekem;
szánja meg e bűnös szenvedőt.
Kértem már nem egyszer,
milliószor, százszor,
megtalálom én Őt,
járjak a világban bárhol.
Kértem a Jó Istent,
bocsásson meg nekem;
ostoroztam bűneimmel,
bemocskoltam szívem.
Kértem már nem egyszer,
minden nap százszor,
ígértem ezerszer, hogy
megjavulok mától.
Kérem a Jó Istent
minden pillanatban,
szóban, tettben, imában
és minden gondolatban,
oldozza fel lelkem
a bűnök láncaitól;
védelmezze életem
a sátán karmaitól.
Kérem a Jó Istent,
aki bármit megtehet,
hogy e szennyet lemosva
újra tiszta legyek.
Kérem a Jó Istent,
kérem őt szüntelen,
hogy bűnök nélkül élhessem
maradék életem.
3 hozzászólás
Kedves Aniszirk!
Nagyon megérintett a versed… valahogy így érzek én is…
Üdv: Borostyán
Köszönöm a hozzászólást, ez az érzés engem minden nap átjár ha csak egy percre is…
Tetszik a vers nagyon. Nem akarok mélyebben belemenni, mert akkor oldalakon keresztül írhatnám, az én elméletem és gondolkodásmódomban bűn nem létezik, a Bibliában is rettenetesen félrefordították ezt a szót, így mint olyan nem kell miatta rosszul éreznie magát az embernek, persze ki-ki értékrendje szerint mégis ezt teszi, én is ezt teszem.. Szóval csak éld az életed, és ne bánj semmit…
Persze ez mind magánvélemény. Mégegyszer gratulálok viszont a vershez!!