Most csend van bennem hallgatok,
A múlt taván porló lábnyomok,
Várjatok, még nem öltek meg a démonok.
Zsebemben aprót számolok,
S elmúlt életem poharába,
Lesütött szemmel pénzt dobok.
Életem eddig cikázó fergeteg,
Most végre, végre megtaláltam egy hangos szigetet.
De attól az élet még néma tenger,
S tudd, a csend majd téged is elnyel.
2 hozzászólás
Szép érző lírai alkotás. Tetszett!
szeretettel-panka
Kedves Londonman!
Jó vers. A csend el ne nyeljen. Boldog Születésnapot!
Ági