Szépségre vágyva ültettek,
óvó szeretettel neveltek.
Te sok-sok szépséget adtál,
de korodban előre haladtál.
Ámde a derekad megroppant,
délceg alakod megroggyant.
Szélvészek buzgón tekertek,
alaposan megnyűttek.
A gazda sorsodban határozott,
Ennek nyomán favágókat hívott.
Azok buzgón munkához láttak
és rólad csak emlékek maradtak.
2 hozzászólás
A cím keltette fel a figyelmemet.Tolsztoj Három halál c. kisregénye jutott az eszembe, ott is meghal egy fa…
Egy teljesen hétköznapi és teljesen sajnálatos történet.A gazda és a favágók szerepe , erre mindenképp fel kell figyelni.A gazda mint mindenhatóm istenség. Az is lényeges lehet, hogy a fa ültetésénél, legalábbis név szerint nem szerepel.A favágók- vajon a gazda utasításának feltétlen követői vagy saját akarattal rendelkeznek és így darabolnak?A "munkaviszony" jellegből adódóan én az előbbire tippelek.
És az emlékek.Kik emlékeznek? Leginkább nyilván a gazda.
De vegyünk bele egy olyasvalakit, aki részt vett az ültetésben , de a kivágásban nem.
Köszönöm a megtisztelő válaszát. Az adott fa olyan helyen volt, ahol a hely biztonságát veszélyeztette és életveszélyt is okozott. Ezért volt rendkívül fontos a hivatkozott fának a kivágása, amelyet nagyon alapos és részletes mérlegelés előzött meg.