Ajándékokról szólok ma este
melyek nem kerülnek semmibe,
néha egy jó szót szólni ahhoz,
aki árván és egyedül érzi magát
egy beteget felvidítani
aki maga elött nem látja már a gyógyulás utját,
valakinek kezet nyújtani,
aki már elvesztett mindent, a családjának a hivó szavát.
Reggel óvatosan csukni be az ajtót
hogy az akit szeretünk nehogy felébredjen,
mikor este fáradtan hazaérünk
a szeretettel elkészitett apróságoknak örülni,
amit ő értünk tesz, egy szerető mosolyal
mindig és mindenért hálásnak lenni,
jó tanácsokat adni, és ha az a valaki sir
a fájó künnyeket gyengéden letörölni.
A szomorú jó barátnak
egy levél megírásával örömet szerezni,
ha néha az egy kissé hevessen sikerült
apró túlzásokon nem mindig rágódni,
a jogos panaszt nem melegíteni fel újra
az életben mindig a békét keresni,
nem tenni szóvá, ha a másik hibázik
és egy szebb életre örökké vágyodni.
Nem elutasításnak venni, ha háttérbe kerülünk
ő minket a jővőben soha el nem felejt,
a levert hangulatot nem venni komolyan
ha őrá gondolunk akkor ujra felvidulunk,
nem megsértődni egy félresikerült szón
ő tobábbra is az életben csak minket szeret,
nekünk kell megtalálni a dícsérő
elismerő szót, az utat, amelyiken hozzá elindulhatunk.
Együttérző szót a megalázottaknak
azt minden embernek kötelessége adni,
ugyanolyan kötelességünk nekünk
egy-egy tréfás szó a gyerekeknek,
szégyentelenül elismerni az elkövetett helytelenségeket
és azokat nem letagadni,
örülni – örülni minden holnapi napnak
azt remélni, hogy ilyenek még nagyon sokak lesznek.
Mucsi Antal-Tóni
4 hozzászólás
óni! Nagyszerű csokorba kötötted a szeretet, öröm, jóság ajándékát. Bárki boldog lehet ki olvassa, hiszen barát, olvasó, ember fia, megszívlelheti. Nagyon tetszik költeményed gondolatisága. Szeretettel olvastalak. Éva
Köszönöm Éva, az olvasást és a hozzászólást, csak nagyon is kevesen olvassák ma már a verseimet ezen az oldalon…az olvasók és az hozzászólók végett már régen abbahagyhattam volna, de egy régi ígéretem, fogadalmam ide köt, mint a születésem a szülővárosomhoz…üdv Tóni…
Kedves Tóni!
Nagyon igaz gondolataidat küldted el nekünk, mindnyájunknak, már csak az a fontos, hogy azokat
mindenki betartsa, hogy másoknak szavainkkal sohasem ártsunk.
Jó lenne, ha ezeket a gondolataidat nagyon sokan elolvasnák!
Szeretettel olvastam, magam is megszívleltem: Kata
Köszönöm Kata, az olvasást és a hozzászólást, és azt is betévedtél hozzám, mert már megszoktam, hogy a verseimet ma már sokan csak tévedésből olvassák, és a ha elolvasod a "Mikor lesz egy dalból sláger" című versemet, akkor meg is érted, hogy mi véleményem a mai zsűrikről, az ő tőlük kiadott oklevelekről.
…üdv Tóni…