Böngészés: műfordítás
Tantalusz-kinok Kócos rongyos, vézna kis lányka, alig öt-hat éves talán, oda vetett martaléka a tuberkulózisnak. Hat-hét éves lehet a testvérkéje,…
Ég sarkáról bár essen le Már a borús felhők leple, Tiszta legyen, áttetsző: Csillag jő…
Építők lennénk: inas, segéd, mester, Magasra húzunk, gótikus hajó. Szakértő is jő, komoly, egyszer-egyszer, Általa lelkünk fényesebb kegyet nyer, Míg…
Ha lélek társat lel tavasszal, az véle kezd barangolást. Egymást nemesítik szavakkal…
Magányos felhőként szálltam a völgyeken és dombokon, amint tengerként alattam nyíltak az arany nárciszok, a tóparti fák alatt, lent, táncolva…
De vagy! Ha te nem lennél, nem volna pompa, Nem úszna fényárban a nagyvilág, Ha te nem volnál, nem lenne…
Építők vagyunk: mester, segéd, legény, és főhajódon végzünk ácsolást. S néha érkezik egy komoly jövevény…
Ablakomon virág les be, Hallom orgona szavát, S falamon körtáncot lejtve Árnyak bűvölnek csodát. Bokrok suttognak a fényben, Köztük szúnyoghad…
Vándorének Csak dúdolok, mert hangszerem nincs, dalom a fűszál éneke: „Szép Szűz-virág, Ó Boldogasszony, a szívem csordultig tele! A gond…
A központozás birodalma nem békés pont, egymásra ront: „Pontosvessző a legalja, alul vessző, felül meg pont.“