Tél volt, a táj gyönyörű.
Amikor felébredt, kinézett az ablakon
Gyönyörködött egy kicsit a világban.
"Ma megölöm magam, öngyilkos leszek!"
Eltávolodott az ablaktól, a fürdőbe ment,
Belenézett a tükörbe, de az arc ami visszanézett rá
Nem ismerte.
Az élete szörnyű volt, folyton megalázták, bántották.
"Nincs miért élnem"
Már nem tudja hogy mit tegyen.
A döntése végleges volt, megöli magát!
Gondolatban végignézte életét.
Egy utolsó levelet irt barátainak,
De csak ennyit irt rá:
"Nincs miért élnem, az életem szörnyű volt,
ti megpróbáltatok segíteni, de hiába minden,
számomra ez már nem élet hanem illúzió!
Sajnálom!"
A levelet az asztalra tette,
Remélte hogy valaki megtalálja
Elindult otthonról, az ajtót is nyitva hagyta…
Lassan sétált a végzete felé…
Útközben még elszívott pár szál cigarettát.
Nézte a forgalmat,és keresett valamit.
Amit egész életében keresett,
Amiért érdemes lett volna tovább élni.
De nem találta…
Életének nem volt értelme,
Elhajította az utolsó szál cigarettát,
És egy autó elé vetette magát.
Tíz métert csúszott az úton,
Rögtön meghalt, az élete véget ért,
Az autó sem állt meg,
Halálával eltűnt, elfelejtették.
3 hozzászólás
"De egy szörnyű gondolat hirtelen átfutott agyán: …"
Ez a sor nagyon bagatell. Egyrészt nem így működik, másrészt a szóhasználat, a kifejezésmód és maga a sor is sablon, sőt, rosszabb: hiteltelen.
Megmagyarázom: kezdesz egy átlagos, ám szépnek tűnő képpel. Így helyes. Aztán folytatod a cselekményt az öngyilkosok logikája szerint, akik teljesen beillesztik a halált a dolgok menetébe. Jól csinálod. Ám az öngyilkos agyán nem szörnyű gondolat fut át…
Ezt az egy mondatot vedd ki és olvasd el úgy a soraidat. Meglásd, jobb lesz.
Néhány tömörítést még javasolnék, ám az már stílus-váltást eredményezne, de ezt a javaslatomat mindenképpen fogadd meg.
Még egy megjegyzés: nem tudom, hány kézen fut át egy írás, amíg felbukkan a honlapon, de a cím torzulása nem menti senki felelőségét. Tessék sürgősen javítani.
Kedves Kira!
Honnan jött neked ez az írás? Mit jelent neked az öngyilkosság?
Volt néhány határozott kísérletem… mindet túléltem. (Persze, különben hogyan olvasnék és írnék itt?)
Nekem nagyon más volt mindig a lelki állapotom. Nekem nagyon mást jelentett mindig az élet, a szeretet, a barátok, és a nem-lét-vágya.
A téma érdekel… mint mindig: a születés, a halál és ami a kettő között van.
Érdekes, hogy neked ez ilyen. Nekem másmilyen. Tán egyszer megírom… amit megéltem (meghaltam?)
Üdv,
citron