Ha az ember lyme kórban szenved,
szomorú lesz minden ested.
Vasmarokkal fogja tested,
megsebzi a gyenge lelked.
Úgy vágyol a napsugárra,
de az AB kúra akadálya.
Versenyt futni az idővel,
nem bírod sokáig tüdővel.
Próbálkozol fűvel, fával,
mindenféle orvossággal,
egymást segítő kezek,
jó tanácsok, teóriák, elméletek,
egybefonnak, felkarolnak,
jó szavakkal simogatnak.
Bizakodunk, meggyógyulunk,
akarattal, erőt kapunk.
Nem adom fel! – jelmondatunk,
ebben rejlik minden tudományunk.
„Segíts magadon az Isten is megsegít”,
szóló közmondás csak nemesít,
mert a mai egészségügy erre kényszerít.
Elgyengülök vagy harcolok,
ez lenne a végső menedék, vagy
törődésről álmodok?!
Őrizz és védj meg Istenem!
Ha így vagyok kénytelen,
napjaim megszenvednem.
Hallassátok hangotok,
szenvedő segélykiáltásotok!
2 hozzászólás
Megható vers. Gyógyulást kívánok.
De azt kérem, hogy a Lyme legyen nagybetűs. Ez ugyanis egy város neve.
Köszönöm Mózes a látogatást és hozzászólásod. Igen tudom, hogy egy városról lett elnevezve.ó a kór. Maga a kór ha még így is van nem érdemel tiszteletet. Éva