Kitör a vulkán, kitör a gát,
kitör a birka,kitör a ménes
a karámon át,
kitör a falon át
az elmebeteg társaság,
kitör a szabadnak mondott
vadvilág,
kitör a káosz,
a gonosz várja az
anarchiát…
Csak nézem, mivé válunk,
létrát látok, felfelé mászunk…
a fokok fogyóban,
és egyre apróbbnak látszunk!
11 hozzászólás
KIedves Gusztáv!
Nagyon aktuális írás!
Kitör az engedetlenség,kitör a bosszú,kitör
az írígység,kitör a gyülölet!
Jól látod,mi megy!
A befejezés meg:
“és egyre apróbbnak látszunk!”
…ha egyáltalán marad még belölünk!
Gratulálok:sailor
Szép napot!
Köszönöm, Kedves Sailor! Aggódva nézi a világ józan fele( Nem, annál többen vagyunk!)
a Földünk tengelyferdülését, marad még annyi, hogy a mély gondolatok talán még
eloltják a Gyehenna tüzét!
Szeretettel: Gugi
Kedves Gusztáv, sajnos kezd alulmaradni a józan ész.
Bárcsak mindenki olvasná a versed…
Barátsággal, Imre
Kedves Imre! Véleményed megköszönve, követem ám a jó írásaidat!
Tiszt: Gusztáv
Szia! Igazi, kemény szavak. Sajnos a valóság ihlette. Ismerem ezt a mélyről jövő érzést és talán egy kis tehetetlenséget is a kor jellemzőivel szemben.
Gratulálok az írásodhoz.
Zoli
Kedves Zoli! Véleményed lelkesít, sajnos, egy éve múzsapusztító időszakom élem,
tehetetlenül állok a világ előtt, elgörbült a Föld tengelye.
Köszönettel: Gusztáv
Hiszem,hogy vagyunk még többen. És nagyobbak leszünk 🙂
Drága Gugi!
A feje tetejére fordult világban nem kell csodálkozni azon, hogy “…kitör a falon át
az elmebeteg társaság,”…
A legnagyobb baj, hogy ez az elmebaj, mintha fertőző lenne…
deb
Köszi,Deb, hogy olvastál!
Gugi
Kedves Adnyra! Bár igazad lenne, köszi a véleményed!
Szeretettel: Gugi
A jót soha nem lehet eltiporni 🙂