Szürke felhős éggel
köszönt ránk a reggel.
Eső áztatta környéken
kerek tócsák fénylenek.
A Nap még nehezen ébred.
Utat törne a felhőkben.
Ebben a néma csendben
az alföldi tájat nézem.
Gyönyörködöm most itt a tájban,
melyről szólok e verssorokban.
A Nap mégis utat tör lassan,
s gyenge fénye egy tócsán csillan.
1 hozzászólás
Ez egy erdekes vers…megjelölöd a helyszint a cimben, aztan pedig nem tudunk meg rola semmit….ezt most viccesnek elem meg. Azzal, hogy azt irod "alföldi taj" persze segitesz az olvasonak, de több kepet (a tocsat es a megcsillano fenyt nem emlitem) nem adsz. Nehez igy elhinni, hogy ez gyönyörködtetö, vagy, hogy mi az amitöl ez egyedi, amit latsz. Mitöl Hajduszoboszloi? Miben gyönyörködsz? Nem tudom a valaszt…de annyit biztosan elertel, hogy kivancsiva tettel:-)
H.