Gyermekkorom óta hurcolom magammal az álomvilágot, amibe befészkelte magát a való élet gyökerestül. Kitéphetetlen szálakkal kapaszkodik a lelkembe, amelyen valamikor éppúgy megtört minden egyes fénysugár, akár a csiszolatlan gyémánt tündöklő, színtelen testén a nap mindent felölelő ragyogása. Tudod; kezet nyújtottam a ködnek, s hagytam, hogy körbetáncolja velem a vágyaimat… nem vettem észre, hogy gondosan elrejtve harmatcseppeket cipel… aprócska, áttetsző gyöngyöket, amelyek képesek az arcomra simulva finom fátyolba borítani a legtündöklőbb mosolyt is. A köd messze szállt, fel a végtelenbe, szárnyalón… én pedig láncot fűztem a világom köré a nekem hátramaradt, csillogó gömböcskékből. Olykor megcsodálom mindet… s közben elképzelem az örök boldogságot… Neked…
22 hozzászólás
Talán Te vagy, aki az első prózaverset föltetted? Szép gondolatok. Én azonban a mondatokat külön sorokban helyeztem volna el. Vagy így igazán próza?
Örülök, hogy elolvashattam. Kata
Én örülök, hogy olvastál, Kata! Ezt a kategóriát én kértem, de tudom, hogy többen is tettek már fel prózaverset, csak a prózák közé… Prózaversnél nem szokták külön mondatokba írni a sorokat. Ez egy olyan átmenet a vers és a próza között. Inkább költeményként emlegetik, éppen azért, mert csak a kifejezésmód emlékeztet a versre.
A franciák közül Baudelaire volt az, aki nagyon vágyott erre a formára (gyönyörűen le is írta az egyik művében) hiszen ad némi szabadságot a költőnek… szabadon szárnyalhat a gondolat. Korábban Novalis is alkalmazta, de főleg a franciák révén ismert.
Köszönöm, hogy nálam jártál!
barackvirág
Nahár, egy prózavers 🙂 és milyen simogató, szép.
Hanga
Jé, tényleg egy prózavers… :))) miket nem művelek már megint… :)))
Köszönöm szépen, Hanga :))
barackvirág
Jééé! Akárki ihlette, jól tette!
Nagyon szép.
Gratulálok. a.
🙂 Köszönöm szépen, antonius!
Kedves Barackvirág!
Mit is mondjak, elvarázsoltál, nagyon szép.
Úgy gondolom, nem csak azok a harmatcseppek csillognak, mint gyöngyök, de az írásod is és a végén az önzetlen szeretet.
Nagyon jó volt olvasni.
Üdv: József
Kedves József!
Mindig nagyon örülök, ha olvasol, köszönöm szépen!
Üdv: barackvirág
Kedves Barackvirág!
Prózaversed nagyon szép!
Szeretettel: Rozália
Kedves Rozália!
Köszönöm szépen!
Szeretettel: barackvirág
Kedves barackvirág!
Olyan jó érzést kölcsönzött a versed számomra, hogy csak annyit tudok mondani; köszönöm!
Üdvözlettel: Gyömbér
Kedves Gyömbér!
Nagyon jól esik, amit írtál; én köszönöm!
Üdv: barackvirág
Kedves Barackvirág! Nekem is tetszett ez a prózavers, mint új forma is, no meg a tartalma. Még több ilyet. Üdv.: Túri Imre
Kedves Imre!
Köszönöm szépen! Szeretem ezt a formát, így valószínűleg lesz még ilyen írásom.
Üdv: barackvirág
Eeeeeeeeeeeeeeej! Eddig ilyet nem láttam, de remek.Elismerésem!
Köszönöm szépen, ruca! 🙂
Igazán szép így kezdeni a napot:-)!Kellemes sorok!Szívből gratulálok!
Szeretettel:Selanne
Nagyon köszönöm, Selanne 🙂
Szeretettel: barackvirág
Nagyon kedves alkotas,szivbol gratulalok…
Köszönöm szépen! 🙂
Szeretettel: barackvirág
Kedves Barackvirág!
Szép és lendületes írás. Baudelaire ihlette iromány:) Ez külön is tetszik.
Kellemes volt olvasni.
Szeretettel: Ági
Kedves Ági!
Igen, az iromány… 🙂 Szoktam így nevezni, amiket alkotok… 😉
Örülök, hogy tetszett… kicsit régi… egy csalódás íratta velem akkoriban, csak így, szabadon, prózaversbe foglalva… 🙂
Szeretettel: barackvirág