Bár ördögi csapda közös utunk gátja,
Ám nem lehet ott, az álmok világában.
Hol csillagod, egyedül csak nekem ragyog,
Elhomályosítva minden bút, bánatot.
Őszi szellő üzenetem viszi-hozza,
Kedves lépteivel napom aranyozza.
S ha álomra hajtom, s hajtod fejed,
Álomországában találkozok veled.
Hozzád bújok, boldogan és vágyón,
S szelíd szenvedéllyel várom,
Hogy becézd és simogasd a lelkem,
S öleljél meg engem, szerető kedvesem.
14 hozzászólás
Gyönyörű szerelmes vers!
Gratulálok
Köszönöm, kedves András!
Örülök, hogy olvastál!:)
Lehet,hogy a szerelem nagy de ez a vers…mintha beleég tüzébe.
Kedves gyogyo!!
Szavaidat megfontolom…
Nekem tetszik, nagyon szép, vágyakozó lírád!
Így kell szeretni…bár… néhány költői fogást azért tehettél volna bele, szép képeket, jelzőket, megszemélyesítéseket. De majd alakul ez!
Ölellek: Lyza
Kedves Liza!
Az igazság az, hogy nem szereretem a mesterkélten költői fogásokat,
Persze azért lehet, hogy igazad van…:(
Kellemes, lírai hangulat! Igazi szerelmes pillanat!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Kedves Félix!
Köszönöm elismerő soraid!:)
Már szép napja lesz az embernek, ha bármi is történt aznap…de ezt elolvassa…
Köszönöm dinipapa!:)
Kedves Dóra!
Nekem tetszik a versed. Őszinte, sallang mentes vallomás. Engem kicsit kétségek között tart, hogy álombéli vagy valós kedvesről van e szó?
((Zoli
Kedves Zoli!
A kedves Ő valós…
A többin viszont, ma már elgondolkodom.:)
Köszönöm, hogy olvasol!
Kedves Dóra!
Nagyon szép érzelmes vers! Érzékletes szavakkal, "képekkel"!
Látván a 2011.01.24-i válaszod, elgondolkoztam azon, vajon mi lett a "gondolkozás" és a valós történések eredménye?
Üdv: Rudy
Kedves Rudy!
Sok jót most sem tudok mondani…
A csapdák csapdája is elkészült azóta,
így ez a kapcsolat már erőt sem adhat.