Kellemesen hűvös vagy sebes folyó,
olyan káprázatos, ahogy megcsillan
tükrödön a hízelgő Nap sugara
csendben zengve, nyugodtan, kíváncsian.
Megdobogtatod a szívemet, flörtölsz,
szirénhangon elcsábítasz, rám nevetsz,
érintésedbe bőröm beleborzong,
sóvárgón ölelsz, ringatsz, lágyan vezetsz.
Épp egy sirály keringőzik feletted,
belekarol egy felbukkanó halba,
táncol vele, tüzesen megcsókolja,
s boldogan eltűnik a partoldalban.
Ó, mily furcsa színű hab rohan felém? –
Nézd, fekete vagy szürke, szaga furcsa.
Ott vergődik egy hal, levegőt se kap,
mit keres benne valaki papucsa?
Mi ez a sok szemét? Alga burjánzik. –
Hozzám szól: "Segíts rajtam, fáj a fejem,
a fájdalom annyira kínoz, lüktet,
látod, gyötrelemtől pereg a könnyem.
Segíts, vagy lassan meghalok"….