Költőtársam verseit olvasom.
Lelke szépsége ragyog a sorokon.
A líra, amelyről ily szavak zengenek
csodálatos értéket ad életünknek.
Tudjuk-e fogadni nyílt szívvel
az ilyen hatalmas értékeket?
Szer intem igen. Ezekre szükség van
gondokkal terhelt mindennapjainkban.
Ameddig ez kell, addig költő verselj!
Töltsd be szívünket strófáid szépségével!
Költőtársam! Verseid így olvasom
s merengek örömmel bölcs soraidon.
2 hozzászólás
Nagyon tetszett, Pecás,
de én azért én egy kicsit formásabbra költöttem át. Remélem, nem neheztelsz miatta… 🙂
Költőtársam minden versét elolvasom,
Lelkének szépsége ragyog a sorokon.
Lírája, amelyből ily szavak zengenek,
Életünknek sugall csodás értékeket.
Tudjuk-e fogadni szélesre tárt szívvel
E nagy értékeket? Igen, tudjuk, hidd el!
Szükség van reájuk mindennapjainkban,
Mikor körülöttünk annyi súlyos gond van.
Ameddig csak lehet, írjál verset, költő,
Legyen a szépsége szívünket betöltő.
Tisztelt költőtársam, versed így olvasom,
S örömmel merengek elmés soraidon.
Kedves Mandolinos!
Kicsit későn leltem az engem költői ,,büszkeséggel" eltöltő gyönyörű soraidra, strófáidra, amelyek önálló költeményként is megállnák a helyüket, annyira jók, annyira csodálatosak és annyira szépek.
Köszönet a válaszlírádért!
Pecás