Tenochtitlán
Kétarcú az elpusztult világ, egyike fenséges,
hihetetlen, ősi csodák rejtekét tárja elénk,
hogy aztán ijedten csalatkozzunk a jó eszmékben,
s megdöbbent könnyel adózzunk sok itt elmúlt életért;
elmesélem múlt éjjeli álmom, talán meglátod
a törött furulyák rég kihalt városának sorsát,
hát jöjj, megbúvó emlékezet, elvarázsolt látnok,
mutasd ím nekünk a nagy aztékok vérengző korát!
1519 volt, csípős kora tavasz,
vitorláink fehér vásznát erős szél dagasztotta,
Spanyolhonból indultunk, ígéretként egy új haza
integetett vissza a tajtékzó, hideg habokban.
Hajónk tatja egy kék öbölbe vetődött, homokos
partján emberkéz-vájta formájú különös sziklák
s kövek ültek, merev kígyófej alakú kőszobrok
hirdették nekünk, hogy él eme kolumbuszi világ;
pár nap járásnyira a magas fák s furcsa növények
szövevényes kertjei között lapult Tenochtitlán,
népük jámbornak tűnt s istenük kit tiszteltek mélyen
Quetzalcoatl; reá régi történet vigyáz:
hitték, hogy egy távoli aranykorban uralkodott
s közéjük a békét hozta kíséretével,
"ne áldozzatok embert" intette őket " a dombok
s Nagytemplom fala se ázzon többé vöröslő vérben!"
Ám megszegték a törvényt, s ezért még bűnhődni fognak,
ha Quetzalcoatl újra visszatér hozzájuk,
de titkon reménykednek: ismét szelídséget hoz a
pelyhes kígyó; vagy ő is csupán hatalmi fabábú?
Virradt, minket egy borzongató szentélybe vezettek,
hol állkapocs- füzéres csontvázak hevertek sorban,
gyilkos rituálé kezdődött, ördögi rettenet:
szép, fiatal foglyot hoztak, fején sokszínű tollak,
kezében fuvolák, egy álló évig kényeztették
s most megölték; a szentély rideg lépcsőjén lépkedve
minden foknál kettétörte egy áldozó-hangszerét,
s ahogy felért, mellébe éles kőpengét vetettek,
élő szívét kitépték, s felajánlották a napnak,
kegyként dobták a földre, bár zsigere még remegett;
itt felkeltem, "mily barbárul éltek" suttogtam halkan,
"és…nekünk jogunkban volt megtiltani e tetteket?
4 hozzászólás
Ezt nagyon jól megírtad, Henkee. Nagyon tetszett.
aLéb
Kedves Henkee!
Lassan azon gondolkodom, történelemből a Vágó műsorban már nem lehetne leiskolázni, hála Neked..))
De mivel már nincs a Vágó műsor, én nagyon élvezem, hogy helyette Téged olvaslak..
Hidd el, ez amit tudsz, és értel, és csinálsz, nagyon sokra fog eljuttatni..
Gratulálok Neked, és nagyon boldog új Évet!
Kedves Aléb és Dinipapa köszönöm!:)
Szeretem a történelmi témákat, ki tudja Dinipapa, ha egyszer mégis bekerülsz egy Vágó-műsorba, azért jussak majd eszedbe:):)
Kedves Henkee, nagyon jó ez a versed is, Dininek igaza van, kincs a tudásod, s nagyon művészien öntöd szavakba. Most is elém tárult az a világ. Köszönjük e szép verseket! Gratulálok, öröm volt olvasnom.:)