Lob der Faulheit
Faulheit, endlich muß ich dir
Auch ein kleines Loblied bringen!
O!. . . Wie. . . sauer. . . wird es mir
Dich nach Würde zu besingen!
Doch ich will mein Bestes tun:
Nach der Arbeit ist gut ruhn.
Höchstes Gut, wer dich nur hat,
Dessen ungestörtes Leben. . .
Ach!. . . ich gähn!. . . ich. . . werde matt.
Nun, so magst du mir's vergeben,
Daß ich dich nicht singen kann:
Du verhinderst mich ja dran.
Gotthold Ephraim Lessing
A lustaság dicsérete
Lustaság, most végre neked
Szintén egy dicshimnuszt hozok!
Ó!…Mily…rossz … szó belém reked
Méltóságodról dalolok!
Ámbár, mindent megteszek:
Tett után jót pihenek.
Drága kincse, kinek te vagy,
A nyugalmas életében…
Ah…ásítok!..én… a bágyadt.
Tehát bocsásd meg most nekem,
Azért nem kezdek énekbe:
Pont te gátolsz engem benne.
Mucsi Tóni
8 hozzászólás
Kedves Tóni!
Úgy látom kedveled a vidám témájú verseket….
Gratulálok, Judit
Ó, milyen pátoszi! :))
Kedves Tóni!
Mit mást is magasztalhatna az ember, ily szépen. 🙂 Örülök, hogy ezt is megismertem.
Köszönöm a mosolyt! :)))
Ölellek: pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Látod, ez is azt mutatja, hogy mindenröl lehet írni, csak attol függ, hogy és mit. Lessing életében az 1700-as években, még nem volt annyi minden mint ma, és tekazzal is, ha volt valaki aki kilépett a mindennapi hámbol, és a lustaságot is dicsőítette. Én is már többször is írtam, az emberiségnél minden egyes embert fontos, mindenkit lehet valamire használni, ha másra nem, akkor is legalább mint egy rosz példa.
Azért is próbálok a német írodalombol egy szélessebb mintát bemutatni, a magyar, németül nem tudó olvasóknak, hogy egy jobb képet tudjanak maguknak elképzelni a német írodalomról, ne csak a mindenkitöl kedvessen forditott nagy költőknek a legismertebb műveiket.
Köszönöm, hogy elovastad, és
üdv Tóni
Nagyon jó fordítás, ötletes, frappáns!
:)))))))
Gratulálok!
Kedves Irén!
Remélem, hogy igazad is van, én természetessen mindent beleadtam, hogy az legyen. Igaz, még csak egy, remélem, hosszú útnak az elején vagyok, szeretem csinálni, és szivessen is csinálom, Megpróbálom a forditás "törvényeit" betartani, de mivel én nem rendelkezek a megfelelő szaktudással, így a forditásaim inkább érzelmi alapon történnek, nem a szabályok 100 %-kos betartásával. Mindig megpróbálom azt kifejezni a versel, ha nem is mindig ugyanazokkal a szavakkal, amit az író érezhetetett amikor írta, és amit a verssel ki akart mondani. Még sokat kell tanulnom, minden sorral tanulok is, csak sajnos olyan helyen élek, ahol ez nem egyszerű.
Köszönöm, hogy olvastál és
üdv Tóni
Kedves Judit!
Tulajdonképpen mindenröl szívessen írok, de a legkadvesebb témám az egyszerű mindennapi ember kis örömei. Valmikor amikor még az amerikai filmek voltak a mindenem, hallottam egy egy mondatot, az akkori idők amerika legnagyobb komikussátol, Bob Hope-tol:
"Mikor felidézzük a régi karácsonyokat, rájövünk, hogy kis apróságok – nem a nagy csodák – adják a legbensőségesebb boldogságot."
És mégis még ma is milyen sok ember vár a nagy csodákra, és észere sem veszi az apró dolgokat amelyek az életét befolyásolyják. Ennek a helyességét mutatja az is, milyen kevés olvasót érdekelnek, ezek a témák
Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni
JÓóÓÓóóÓÓó! Na megyek is lustálkodni, azaz mennék, mert ahhoz is lusta vagyok :-)))
Jól sikerült fordítás ez kedves Tóni! csak így tovább! Hajrá!
szeretettel-panka
Kedves Panka!
Nagy örömet ad a forditás. Irénnek leírta a kételyeimet, de mint ahogy itt mondják:
Kai Meischter isch vo Himmel falle!
(Egy mester sem az égből pttyant)
Igen, minden tanulni kell, és néha még azt is amit nem is kellett volna.
Már Albert schweitzer is azt írta:
"A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota: az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon."
Köszönöm, hogy olvastá és
üdv Tóni