Heimat
Meine Heimat liegt im Blauen,
fern und doch nicht allzu weit,
und ich hoffe sie zu schauen
nach dem Traum der Endlichkeit.
Wenn der Tag schon im Versinken
und sein letztes Rot erbleicht,
will es manchmal mir bedünken,
daß mein Blick sie schon erreicht.
Martin Greif:1839 – 1911
Haza
Azúrkékben fekszik hazám
távol de nem oly messze,
még egyszer meglátom talán
végső álmomra festve.
Lemenő nap rozsdafénye
már lassan elhalványul,
‘s akkor néha én azt érzem
hogy szemem elé tárul.
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
2 hozzászólás
“Azúrkékben fekszik hazám
távol de nem oly messze,
még egyszer meglátom talán”
Ismertem egy olyan dalt, amit így szólt “Oly távol messze van hazám, csak még-még egyszer láthatnám.” Nehéz érzés lehet.
Szeretettel: Rita 🙂
https://www.youtube.com/watch?v=1KmrQV8S-CA…Kedves Rita, nekem ez a felvétel tetszik legjobban…üdv Tóni…