Zsolozsmát vacogj, ha ég dörög és döng
És meginog alattunk az értelem földje.
Ha visszajön az elküldött levél
Olvasatlanul, most és mindörökre.
Zsolozsmát mondj és értelmes imát
Ha úton –útfélen marcangol a vétek
Ha a törvények árnyékából lépnek
Elénk az izmos verőlegények.
Menekülj, ha csendből a zajba rohansz
Ha titok röpít, mikor vétkezel
És füstszagú hazugságok mögött
A hallgatástól védve magadtól tűntél el.
Hadd fessem meg én magam
A nap első sugarát – ha éget
Ha csipkekendők adnak nekünk
Csillagmenedéket.
Beszélj, csak beszélj, ha kezedből
Erőtlenül kihull az üvegpohár
Ha álomra hajtja fejét nappal az éj
És télen a nyár.
Mesélj a csendben, levelet a fákra
A távolság titkába merülj
Hol az éhező nyírfák tövében
Holnap melege ül rezdületlenül.
5 hozzászólás
Szép gondolatok!
Kedves Ágnes!
Nagyon jól bánsz a szavakkal, a rímeid csodálatosak.
Egyszerűen ez egy profi vers.
Tetszett.
Üdv: harcsa
Köszönöm hogy irtál.Ez nekem igazi karácsonyi ajándék. Ágnes
Sok versedet elolvastam így néha bejelentkezve, már amennyire időm engedi. Mind tetszik, de ez különösen megragadott, és itt mélyen, legbelül fogva tartott. Ez a vers valamilyen mély érzéseket kelt életre, olyanokat, amelyek titkon, itt lapulnak bennünk, még ha ki sem mondjuk, ki sem mondhatjuk őket, csak hallgatjuk a mesét. Mert az ember örökké gyermek marad, még akkor is, ha ezt próbálja elrejteni ott, a csillagok között…
Nagyon tetszett, gratulálok: Zsolt
Kedves Zsolt
Köszönöm az elismerő szavaid.Ez a vers kiemelten díjazott vers.Egy értő zsűrin sikeresen átment.Úgy látom ezt te is észre vetted.Ez egy több napos vers, ezalatt azt értem, hogy több napig írtam.Én is kedvelem.
Nagyon örülök, hogy tetszenek a verseim.Igazán jól kezdődött a napom.Ma nehéz napom volt és ez az elimerés nagyon jól esett.
Köszönöm.Ági