Miért távolodunk évről-évre?
Nevess már végre!
Arcodra barázdált
keserű kép.
Magad vagy
az elégedetlenség.
Örülj!
Itt vagyok Neked,
társad
és jobb kezed.
Lásd a hajnalt,
benne a fényt!
Lazíts!
Küld el a lényt,
mely hályogot
vont szemedre!
Minden borús gondolat
legyen temetve
lelked mélyére.
Nézd!
Őszinte gyerekszem
csillog Rád.
Folyton igyekszem-
sokszor magam kárára-
boldog jövőt
vetíteni mozink
hófehér vásznára.
2 hozzászólás
Szia!
Gyönyörű vers csodálatos megfogalmazásban. Őszinte szeretetet és féltést hordoz. Nagyon tetszik!
Szeretettel: Eszti
Kedves Eszti!
Nagyon köszönöm a hozzászólást!:)