Böngészés: elmúlás
Hiába virágzik minden, bennem őszi árnyak élnek. Nem kell, hogy meleget hintsen.
A holnap az egy új nap, lehet jobb, avagy rosszabb, nem olyan, mint a tegnap. Indulj útra…
Nem akart ám Ő különlegesnek lenni! Tudta jól annak lenni teher, a haszna semmi.
nézz a kezemre kedves milyen kérges és eres hold vizében szennyest földön támaszt keres…
a gerlepár egyik galambja végleg tovaszállott hat évtized vígsága küzdelme búja…
A hideg szél végre már aludni tért, álom fáradt pillájára visszatért. Menj tavaszi szellő, az ember…
Lehet mindenről lekéstem, már sehol senki sem vár rám. Ajtók zárulnak előttem, nézek…
Kanyargó patakon kis falevél, a lelkem csendesen úszik rajta, és távoli világ felé halad. Ezt a csúfat…
Sápadt-szín virágok mind nekem nyílnak, rózsa tövisek hegye énrám mutat…
Hol vagy, te ismeretlen lány, aki miatt fagyott ujjam? Hol mosolyodból a talány, hol hangod, hogy újra halljam. Hol van…