Nem tudtam,hogy a mélység
ami oly ijesztő volt benned
csak könnyű tévedés
melyet tapasztalnom kellett
Sok-sok szomorú hónapot
életemből elvett, egyedül
keserű szívem csalódott
tőled egyre csak menekül
Nem tudtam, hogy lelkedben
mitől lett annyi kérdés,
én nem hazudtam neked
hallgatni nem vétség…
Azt hitted, álnok, hazug vagyok
minden szavammal félrevezetlek
S látod, mily hosszúak a napok,
míg megismertél, jó időbe telt
Szívem minden szeretetével adok
hiszen te magad vagy a jóság,
tiszta lelked amit tőlem kapott,
kincseidhez mérten csupa apróság
Lényednek örök igazsága,
szemed mosolygása, kacagásod,
tiszta szíved jósága
lelkemnek enyhülést, gyógyulást hoz
Ma már tudom, te vagy reményem,
benned bízom csakis egyedül,
amikor rámmosolyogogsz szerényen,
szívem, lelkem hozzád menekül
Te vagy a szépség, a végtelen tiszta
Élet, a remény, a jövő, a harmat,
a hajnal, a szeretet maga,
melyben megláthatom újra önmagamat
S kérlek tőlem el ne vedd ezeket,
s hogy el ne veszítselek,
örökkön veled leszek