Rakétaroller száguld az égig.
Egy kis barna mackó vezeti.
Képzelete élénken működik neki,
mert a mesét Ő is szereti!
Ez a roller csodaroller.
Az én lelkem teremtette.
Csak a mesében van e szerkezet.
Írói lelkemnek szülötte.
A kis mackó megérkezik az égre.
Rollerjáról nem száll le.
Onnan nézeget le a Földünkre
és onnan jön le vidékünkre.
Majd egyszer csak eltűnik. Én felébredek.
A szobámban körülnézegetek
Sem mackó, sem rakétaroller… mind eltűntek.
Álom volt, amit e verssel elmesélhettem.
A meséket még felnőttként is nagyon szeretem.
A mese idejéig én is gyerek lehettem.
Talán innen eredhet a mesélőkedvem.
Mesékkel van tele felnőttként is gyermeki lelkem.
2 hozzászólás
Ez nem annyira fogott meg, ahogyan szerintem a gyerekeket sem fogná meg. Persze ez csak egy vélemény. Ennek legnagyobb oka, hogy a szótagszámok nem állandóak, vagy inkább úgy mondom, hogy nincs egyfajta rendszer a szótagváltakozásban. Mondjuk még a rímeken is változtatnék, valahogy rímesebbé próbálnám tenni, meg játékosabbá. Valahogy nem tudom ezt gyerekversnek elképzelni, szerintem az ilyen nem fogná meg a kicsiket, még akkor sem, ha ilyen jó címe van.
Oratus
Kedves Oratus alkotótársam!
A gyakorlati tapasztalatom szerint a gyerekeknek tetszett az anyagoom.
Tisztelettel:
Pecás