Toscana helyett:
utcalámpák – mint
fénylő hangjegyek
egy nekem írt dalban
olvadtan mázolnak sárgát
a jéghideg szélbe
már félezer éve
titkod az álmom
mosolyod festék
szemem a vászon
“utcalámpák – mint
fénylő hangjegyek
egy nekem írt dalban”. Az elmúlt napokban többször eszembe jutottak ezek a sorok. Azóta kutatom az utcalámpákat, lassan hallani vélem a nekem szóló muzsikát. A versed az biztos, hogy nekem is szólt, mint sok másnak, aki ide tévedt.
Kissé olyan mint a lenkerekes autó csak ez nem akar beindulni!
Olyan monotonnak tűnik az egész és ezáltal kicsit zaklatottságot érzek, amely lehangolja az egészet. És a vége eléggé hirtelen, ami a vontatottsággal együtt slamposá teszi a verset!
Kicsit lehetne fellendítőbb, mint ahogyan azt a reneszánsz ish tette, jelezve, hogy valami új, lendületesebb és jobb jön majd.
Szép-szép szavak de össszerakosgatva nem sok mindent jelent nekem!
Egyik kedvencem Örkény egypercesei közül való: “Csupa közhely” amiben a sorok elüthetnek egymástól, de mégis megalkotnak egy láncot. de itt a lánszemeken kívül mást nem vélek felfedezni.
Köszönöm hozzászólásodat – sajnálom, hogy versem megértési határaidon kívül esik.
A slamposság a verseid tükrében inkább megmosolyogtató, mintsem megfontolandó kritika.
Nagyon tetszik a vers.Igazából mindegyik,amit tőled olvastam.Pedig amiatt,hogy folyton kritizálsz másokat elhatároztam keresek egy olyan verset tőled,amit lehet kritizálni.Nem találtam.Mindegyik szép és kifejező,pontos alkotás.De ez a kedvencem.Akár Leonardo festményeiről is írhattad volna.
11 hozzászólás
Tetszik… képekben jelent meg, ahogy olvastam. Rövid, és mégis benne van egy egész kor…
“utcalámpák – mint
fénylő hangjegyek
egy nekem írt dalban”. Az elmúlt napokban többször eszembe jutottak ezek a sorok. Azóta kutatom az utcalámpákat, lassan hallani vélem a nekem szóló muzsikát. A versed az biztos, hogy nekem is szólt, mint sok másnak, aki ide tévedt.
köszönöm Nektek!
sn
Fantasztikusan bánsz a szavakkal, persze ebben semmi újdonság nincs. Elbűvölő ez a képszerűség.
köszönöm Macsek:)
Kissé olyan mint a lenkerekes autó csak ez nem akar beindulni!
Olyan monotonnak tűnik az egész és ezáltal kicsit zaklatottságot érzek, amely lehangolja az egészet. És a vége eléggé hirtelen, ami a vontatottsággal együtt slamposá teszi a verset!
Kicsit lehetne fellendítőbb, mint ahogyan azt a reneszánsz ish tette, jelezve, hogy valami új, lendületesebb és jobb jön majd.
Szép-szép szavak de össszerakosgatva nem sok mindent jelent nekem!
Egyik kedvencem Örkény egypercesei közül való: “Csupa közhely” amiben a sorok elüthetnek egymástól, de mégis megalkotnak egy láncot. de itt a lánszemeken kívül mást nem vélek felfedezni.
Üdv: STFY
Kedves Stoofy!
Köszönöm hozzászólásodat – sajnálom, hogy versem megértési határaidon kívül esik.
A slamposság a verseid tükrében inkább megmosolyogtató, mintsem megfontolandó kritika.
sn
egyébként helyesen: lendkerekes (a lendület szóból – bár ha a fizikának akarjuk megfeleltetni, akkor perdkeresnek kéne hívnunk).
(zárójelben megkérdezném, hogy az “is” szavunk végére mi okból teszel “h”-t? – ez valami jófejkedés, vagy valami divat?)
Gyönyörű a hangulata,az utolsó két sora tetszett a legjobban!
Nagyon tetszik a vers.Igazából mindegyik,amit tőled olvastam.Pedig amiatt,hogy folyton kritizálsz másokat elhatároztam keresek egy olyan verset tőled,amit lehet kritizálni.Nem találtam.Mindegyik szép és kifejező,pontos alkotás.De ez a kedvencem.Akár Leonardo festményeiről is írhattad volna.
Ngyon magával ragadó! Remélem kész lesz a “festményed”! És akkor biztos tetszeni fog!