Téged látlak a Nap sugarában.
Téged hallak a madarak dalában.
Lépek magam árnyékában.
Te vagy benne a fekete tintában.
Te vagy a harmatcsepp a hóvirágon.
Szíved az én Jégvirágom
Megfagy ott benn az én Világom.
Benne vagy a Borban,
melyet most kortyolok.
Megszakad a szívem,
ha Rád gondolok.
Te nézel rám vissza mindig a tükörből
Te vagy az, ki az én szememben tündököl.
Egy vagy velem, vagy velem vagy Egy,
Nem tudhatom.
Csak érzem,
Mindenben benne vagy,
így hát: Saját magam árnyéka vagy.
9 hozzászólás
Drága Barátom!
Nagyon szépen megfogalmaztad a szerelmet.Ilyenkor két test egy lélek, a szívek egyszerre dobbannak, és az árnyka a léte a társ a másiknak.Gyönyörű.Most abban a helyzetben vagyok, hogy nagyon átéreztem a versed, ez a vers, számomra, most nagyon aktuális.Majd írok privit, egy két napig, lehet nem leszek.Addig is millió puszi Drága Barátom:Kriszti
“Szíved az én jégvirágom” – ez a sor különösen tetszik, de az egész vers gyönyörű, tele szép képekkel! Gratula!
üdv.: Doreen
Köszönöm szépen Kedves Doreen!
Örülök, ha jó érzés volt olvasnod!
S köszönöm, hogy itt jártál!
Üdv,
Zsolt
Kedves Kriszti!
Én azért leszek, igaz, holnaptól csak esténként!
A privit várom!
Nagyon nagyon boldoggá tesz, hogy nem csak érted, hanem érzed is azt, amiről írok!
Szívből köszönömk!
Baráti öleléssel búcsúzik:
Zsolt
A vége csodálatos. Ha valaki valakinek a saját árnyéka, akkor elszakíthatatlanul egy vele. Gratula a versedhez!
Colhicum
Kedves Colhicum!
Köszönöm szépen a véleményed, s a gratulációdat!
szevasz Zsolt!
ez igen, nagyon megindítóan érzelmes ez a versed.
ahogy sorról sorra haladtam az olvasásával, olyan
volt, mintha egy folyó sodorna magával.
rengeteg érzelmes kép teszi élhetővé versed!
köszi
leslie b
Húú Zsolt! Ez nagyon tetszett! Szívből gratulálok!:)
Jajj Zsolt! Ezek valóban gyönyörű sorok
De volt egy, mi mindnél többet mondott
"Egy vagy velem, vagy velem vagy Egy"
Hát, ezt a sort nem felejthetem…:)