Valentin napi vers
Ó, édes remény, sóvárgó vágy,
az első szerelem ideje!
Az egész mennyország nyitva áll,
és a szíved ott dőzsöl benne.
Bárcsak örökké így maradna
a fiatal szerelem kora.
Fordította Mucsi Antal
Valentinstags Gedicht
O zarte Sehnsucht, süßes Hoffen,
Der ersten Liebe goldne Zeit!
Das Auge sieht den Himmel offen,
Es schwelgt das Herz in Seligkeit.
O dass sie ewig grünen bliebe,
Die schöne Zeit der jungen Liebe.
Friedrich von Schiller
8 hozzászólás
Édes remények, szomjú vágyak,
Aranykor – első szerelem!
A szem megnyíló mennybe láthat,
S a szív üdvben némán pihen.
Ó, maradj örökösen zöldnek,
Szép kora ifjú szerelemnek.
Mandolinos hozzászólása a Napvilágon 2016.I. 16-án:
„Kedves Tóni!
Attila féltékeny más dudásokra, de ettől még nem játszik jobban…”
Tehát kedves Tóni!
Petőfi után szabadon mondom: jegyezd fel azt az égre
örök tanulságul, amit Dávid megállapított!
Vers Valentin napra
Szelíd vágyak, édes remények,
Első szerelem: arany idő!
Kitárul menny, szem látja szépnek,
Szívben boldogság fája nő.
Lenne örökzöld, s maradása
Szép szerelemnek, ifjúságnak!
Üdvözöl Attila
Kedves Attila!
Fordításod igazán tetszett, talán csak a ritmikáján kellene egy leheletnyit csiszolni, és ebben te mester vagy!
Napvilágos üdvözlettel: Dávid
(P.S. Még nem láttam fordításod, amit az általam elsőre fordított német versek közül csinálhattál volna. Pedig itt lehetőséged nyílna után-fordítani, amit te nem szoktál. De az eredeti német szöveg alapján sem vállalkoztál még eddig…)
Üdv: Dávid, a becsvágyó rímszerész… :))
Gyerekek, habár már mindhárman, hetvenen felül vagyunk, és habár sohasem jártam óvodába, de köszönöm nektek, hogy segítségitekkel, sikerül, ezt az időt is átélnem. Fogadjatok meg egy szót tőlem, mint egy "hazáját vesztett magyartól" két kis szót, ami az eddig életem mottója volt:
ÉLNI, ÉS ÉLNI HAGYNI! Számomra ez volt, ez ma is, és marad is mindörökké az életfelfogásom alapja.
üdv mindkettőtöket, Tóni, egy magát magyarnak érző magyar idegem magyar…
Gyerekek, habár mindhárman már a hetvenen felül vagyunk, de köszönöm nektek, hogy azt az időt, amit az óvoda hiánya végett akkor gyerekkoromban nem sikerült átélnem, most ti módot adtok rá. Nekem volt, van, és mindig lesz is egy mottóm, amely az eddigi életemben mindig a hasznomra volt:
ÉLNI, ÉS ÉLNI HAGYNI!!!
üdvözöl mindkettőtöket, Tóni, egy mindig magyarnak lenni akaró, de megmaradt idegen magyar…
Kedves Tóni!
Azt kívánom neked szívből, vegyél verstanból órákat, és
fordíts úgy, hogy senkinek ne legyen kedve utánad lefordítani azt
verset, Van érzéked a költészethez, erős akarattal te ezt el
tudnád érni!
Egyébként ki nem hagy téged élni???
Ki vonja kétségbe a te magyarságodat???
Kedves Tóni!
Nyugodj meg, én sem jártam óvodába, mert anyám nem dolgozott és otthon lehetett velem. Így a civódás jelenségét nem ismerem, inkább a nemes versengését, az őszinte véleménynyilvánításét.
Te ott valóban igazi magyar vagy, nem adod fel magyarságod, a versekkel is erősíted.
Mi itthon benne csücsülünk…
További jó egészséget és irodalmi ügybuzgalmat kívánok neked!
A magyar klasszikus költők rendszeres olvasását azért én is ajánlom, ahogy Attila javasolja.
Biztos van belőlük egész könyvtárad…
És ne az olcsó haikuk irányába próbálj elmenni, mert az igénytelenné degradálja a formát.
Barátsággal üdvözöl: Dávid
Lusta lévén megnézni a szótárban a "schwelgt" szó jelentését, én azt egyszerűen elírásnak gondoltam, és "schweigt" szónak vettem, és mivel kedves fordítótársaim nem hívták fel figyelmemet a tévedésemre (amiért köszönettel tartoztam volna), ezért muszáj vagyok a fordításomat utólagosan most korrigálni az alábbiak szerint:
"Gyengéd Remények, édes Vágyak,
Aranykor: első Szerelem!
Szemünk valódi Mennybe láthat,
Míg szívben Üdv bőven terem.
Maradj, ó, örök- s üde zöldnek,
Szép kora ifjú Szerelemnek!"