Béna csendben
Ordítva tombol benn a szív,
Gilisztává fonnyadva
Iszonyúan magába hív;
Ürömáztatta világ
Rászakad a fényre,
Elesetten mászok
Sírva a fejére,
Vérző kebellel, honnan a lét kiszakadt
Avatok sorra rímelő falakat, s
Gyengülten kinézve a világból
Ordítom a tényt:
Kimerültem! Adj nekem új reményt!
Spem novam
Szerző: AmigoH
7 hozzászólás
Régen olvastam olyan verseket, mint a tieid, amik ennyire feloldódnak bennem. Ó gyermek, ifjú szívedben mennyi érzés, rossz korban születtél…
Szerintem nincsen a korral semmi baj, volt már ennél jobb is, rosszabb is, ez egy elég kisszerű kor.
Maga az akronym viszont jó, csak én úgy tartom, a rímkényszertől szabadulni kell, mert közhelyes szavakat, kifejezéseket szül. Egy-két melléknév, határozószó viszont láthatóan csak azért kerül bele, hogy kijöjjön a teljes akronym. Ezeket a szavakat érdemes volna a versnek szerves részévé tenni, mert addig csak kolonc. Ilyen szavakra gondolok, mint “ordítva”, ami egyébként többször is szerepel, “gyengülten”, “iszonyúan”, “elesetten”. Bár elsőre odaillőnek tűnik, de számomra ezek mind kilógnak egy picit, túlírásnak hatnak. Remélem érted, mire gondolok, és nem veszed zokon. Dícséretes próbálkozás, ne hagyd abba!;)
Fantasztikusak ezek az elvont képek,”Ürömáztatta világ”….Tetszik az ellentmondás, hogy azt írod kimerült vagy, de ordítani még van erőd…ez valahogy életszerüvé teszi az egészet, mert az embernek a bánatát elsírni és elüvölteni még kimerülten is van ereje…tetszett!
Hatalmas!!! Üdv.: aquarius
Ez igen. Nagyon tetszik. Erős szavak, pengeéles képek. Nekem leginkább az “avatok sorra rímelő falakat”. Gratulálok!
Valóban nagyon ott van! Isteniek a képek, engem leginkább amazonasz-ra emlékeztet, bár ő teljesen más stílusban alkot, a képek mindkettőtöknél hihetetlen hatást adnak! Gratulálok!
Üdv, Jodie
háteztmostképzeletbenelszavaltaméshú