Fenyőerdő füves szélén surran be
az ágak végén
májusi Nap fénysugara,
virágporos álmok vágya.
Komor erdő mélye sötét, titkos világ,
kihalt vidék,
gótikus CSEND árad végig,
egészen a domboldalig.
Tűlevélből puha szőnyeg terül
fenyők törzse mellett,
napsugárnak fénye lágyan
hasít utat csendvilágban.
Halkan lépek, félve nesztől..surran,
zizeg-perceg…fentről
koppan toboz, ezernyi hang,
színvilága csengő harang!
Kiérek a domboldalra, elszállott
a fenyők álma..
tűző Napban fürdő zöldgyík surran,
barkafelhő porzik.
Lesétálok zöld ösvényen lengő
szellő örvényében,
lágy melegben fürdik arcom,
gyantaillatos a napom…
1 hozzászólás
…..:):)surran a májusi napfény a júniüsba:):):)….kérek kritikáááát:):):)….doratea