Szemed kékje, mint a felhőtlen égbolt,
elnyel – micsoda végtelen messzeség! –,
magasba repít és magával sodor,
s máris fellángol bennünk a szenvedély.
Szemed kékje, mint szélcsendben a tenger,
lágyan ringat, akárcsak két karod.
Hozzád simulva megnyugszom öledben,
S veled maradok, amíg csak akarod.
Szemed kékje, mint ringó búzavirág,
amelyből tavasszal új vetés fakad,
megnyílt előttünk egy szebb és jobb világ,
amit teremtett képzeletünk s a szavad.
4 hozzászólás
Kedves Borostyán!
Igazán szép, tetszett.
Üdv: József
Kedves Szhemi! Köszönöm szépen, örülök, hoyg tetszett:)
Üdv: Borostyán
Kedves Borostyán!
Igazán a kék szemek azok nagyon lenyügzöek. Amikor rád néznek az egész világ tengere megnyillik elötted. Az én számomra azonban, habár amióta tudom a különbséget a nők és a férfiak között, mindig csak a szemek voltak a fontossak, de nem a színük, hanem van e élet bennük. Mert a szemek azok mindent elmondanak, és sohasem hazudnak mint a szavak. Paulo Coelho írt egy szép idézetett a szemekkel kapcsolatban:
"Nincs az az ember, aki képes volna hazudni, vagy eltitkolni az érzéseit úgy, hogy közben a másik szemébe néz. És nincs az a nő, aki ne tudna olvasni egy szerelmes férfi szemében. Még akkor is, ha ez a szerelem lehetetlennek tűnik, és a legrosszabb helyen, a legrosszabb időben tör a felszínre."
És ez igy igaz. Engem sokat maceráltak a barátaim: Te meg a szemek. Nézd a testét, nézd meg milyen gyönyörű lábai vannak. Nekem, akinek a szemeiben nem láttam valami különös csillogást, akkor az engem egyszerüen nem érdekelt.
Üdv Tóni
Kedves Toni! Egyetértek veled, a szemek sohasem hazudnak… Számomra is sokkal fontosabb, amit kiolvasok-kiérzek egy tekintetből, mint a külső jegyek, amelyek megtévesztőek lehetnek, akár az üres, hazug szavak…
Üdv: Borostyán