Az eszed nélküle sokkal jobban működik,
szív a fájdalomtól majdnem megszakad,
mert a szavaid felett a szíved őrködik.
Te a szíved nélkül már nem is tudnál élni,
mert csak ott él benned még az emberszeretet,
a szív nélkül nem tudnál semmit megítélni,
szív nélkül nincs az emberben lelkiismeret.
Még valamire van a testednek szüksége:
egy kis pumpára, amely örökké működik,
mert ő a lelkednek nemcsak békessége,
hanem az élet, ami felett a szíved őrködik.
Végül is, amikor a szívemet kidobtam,
nem volt már nekem rossz a lelkiismeretem,
életemben örökre magamra maradtam,
már nem szeretett senki, de én sem szerettem.
Istenem, a szívem most tőled visszakérem,
nem tudom elviselni az üres napokat,
segíts nekem, hogy újból felforrjon a vérem,
add éjszaka vissza a gyönyörű álmokat.
Emberek, a szívetekre vigyázzatok nagyon
imádkozzál, hogy téged soha el ne hagyjon,
mert a számotokra az a legnagyobb vagyon
szeressetek, hogy egyedül soha ne maradjon.
Mucsi Antal-Tóni
14 hozzászólás
Szia Tóni! 🙂
Megrendítően szép, őszinte a versed.
Amit megfogalmaztál benne, mindannyiunk számára tanulságos.
Örömmel olvastam, azért is, mert hatalmasat léptél előre az írás terén. 🙂
A cím egy kicsit erős nekem, horroros. 🙂
Lehet, hogy érdemes lenne egy kicsit finomítani rajta.
Hosszú életet és jó egészséget kívánok neked! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Köszönöm kedves Kankalin az olvasást, a hozzászólást és az elismerésedet is. Mit szólsz hozzá: " Kitépem a szívem" jobb volna?…üdv Tóni…
Szia Tóni! 🙂
Nekem a "Szíved őrködik" köszön vissza mondanivalód alapján.
Mivel ismétlő jelleggel szerepel, emiatt is kínálja magát.
A második ugyanúgy horroros szerintem nem illik a versed üzenetéhez, ami egyértelműen pozitív.
A jó cím fontos, mert felhívja a figyelmet, terelget.
A saját olvasási szokásaim alapján azt mondom, hogy arra a versre kattintok, amelynek érdekes, izgalmas a címe, vagy azt jelzi, hogy valami lélekemelőt kaphatok.
A "halálos" és az érzelmileg lehúzó írásokat kerülöm, ha egy mód van rá. 🙂
Mindezek ellenére ez a te versed, úgyhogy te határozod meg a kezdetét, én csak elmondtam, amit a magam szemszögéből gondolok. 🙂
Bármilyen címet választasz, szívesen javítom. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Tóni! 🙂
Nekem a "Szíved őrködik" köszön vissza mondanivalód alapján.
Mivel ismétlő jelleggel szerepel, emiatt is kínálja magát.
A második ugyanúgy horroros, szerintem nem illik a versed üzenetéhez, ami egyértelműen pozitív, emberileg építő jellegű.
A jó cím fontos, mert felhívja a figyelmet, terelget.
A saját olvasási szokásaim alapján azt mondom, hogy arra a versre kattintok, amelynek érdekes, izgalmas a címe, vagy azt jelzi, hogy valami lélekemelőt kaphatok.
A "halálos" és az érzelmileg lehúzó írásokat kerülöm, ha egy mód van rá. 🙂
Mindezek ellenére ez a te versed, úgyhogy te határozod meg a kezdetét, én csak elmondtam, amit a magam szemszögéből gondolok. 🙂
Bármilyen címet választasz, szívesen javítom. 🙂
Szeretettel: Kankalin
"Szíved őrködik " köszönöm… üdv Tóni…
Tóni, már őrködik. 🙂
Szép estét! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Köszönöm Kankalin, a megjegyzésedet. Több mint ezer verset írtam eddig, de még sohasem gondolkodtam egy pillanatig se a egy versnek a címén sem. Az első gondolat ami az eszembe jutott. amikor az utolsó sort leírtam, az lett a címe.
Emlékszel mit írtam le az elejében: nem számít hányan olvasnak, az sem, hogy hányan írnak(habár közben minden hozzászólásnak örülök), de ameddig egy olvasó is olvas, addig írni is fogok, Ami a hozzászólásokat illeti, azokra nézve már rég abbahagyhattam volna az írást. köszönöm, és
üdv Tóni…
Tóni, nincs mit köszönnöd. 🙂 Figyelemmel kísérlek azóta, hogy a Napvilágra kerültem. Rengeteget haladtál előre, ennek örülök. 🙂
További sok-sok verset kívánok neked! 🙂
Szeretettel: Kankalin
(Nincs meg véletlenül az a kankalinos hosszú versed, amit régebben a szülinapomra írtál? Elmentettem akkor, de sajnos nem elég jól. Ez csak zárójeles, fáradt vagyok a belső levélhez.)
Kedves Tóni !
Ha jól értem mentsen meg minket az Isten a szeretet hiányától, mert akkor megkövesedünk és onnantól kezdve válik a szívünk kőszívűvé. De ha egyedül is maradunk és mégis van valami amitől felenged a szívünk, szemünkben a könnycsepp jelzi az olvadást ! akkor hagyjuk azt útjára engedni, engedjünk neki utat, mert nincs más jel arra, hogy a szívünk így adja tudtunkra, sohasem volt ő önző, hanem minket őriző, hatalmas szeretetbomba ami elfér egy marokban.
Ezek a gondolatok ébredtek bennem, versed olvasása közben.
Szeretettel gratulálok, Zsófi
Köszönöm kedves Zsófi az olvasást …és a hozzászólást is. Jól értetted, csak ilyen szépen én sohasem tudtam volna megfogalmazni azt amit leírtam. Igaza van a feleségemnek amikor azt mondja: Írni tudsz, de élő szavakkal, csak egyszerűen érthetetlenül dadogsz…Köszönöm szépen a megértésedet és
…üdv Tóni…
A magány érzete szörnyű lehet… " szív nélkül nincs lelkiismeret" , gondolatébresztő versedhez gratulálok! Edit
Köszönöm Edit, az olvasást …és a hozzászólást is…hála istennek nem ismerem személyesen az érzést, de több olyan emberrel találkoztam, amikor a hajléktalanokról írtam sorozatot. A napokban feltett Haikucsokrom is erről a témáról szól, amikor az idősebb magányos emberek, egy kis testi meleg érzéséért, a csúcsforgalomban villamosokban, buszokban utazgatnak, le nem ülnek, hanem odasímólnak valakihez…
üdv Tóni…
Nagyon, de nagyon jó verset írtál a szívről.
Minden szakasza remek, én mégis az utolsót választottam:
"Emberek, a szívetekre vigyázzatok nagyon
imádkozzál, hogy téged soha el ne hagyjon,
mert a számotokra az a legnagyobb vagyon
szeressetek, hogy egyedül soha ne maradjon."
Egy kérdés:
Nem szoktál verseidből pályázatokra küldeni?
Ha érdekel, küldök neked címet, és próbálkozz, megismernek máshol is, biztosan tetszeni fognak a küldeményeid.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata, sohasem volt az a célom, és remélem nem is lesz, hogy egy ismert ember legyek. Sohasem írtam pályázatra, és azt is remélem, soha nem is fogok. verseskötetet sem adtam még ki, és nincs is szándékomban, hisz annyiszor olvas mennyi szemét jelent meg az utóbbi időben a magyar irodalomban, és nem akarom, hogy az enyémmel eggyel több legyen. Élem az én nyugodt életem, egy kis falucskában, ahol senki sem ismert mint versírót, fordítót, hanem csak a tekéző sportban vagyok ismert, amelyet majd ötven éve űzőm itt az egész Svájc területen. Ez elég is nekem. Jobb érzés egy-két embernek,ó örömöt adni…üdc Tóni,…