A vers kezdő sorait illetően még mindig dilemmában vagyok, ugyanis előszőr így indítottam: "Mikor szájában már haldokoltak a szavak is…" Melyik a jobb? Nem tettem még le a garast igazából egyik megoldás mellet sem. Nem szoktam így kiadni a kezemből alkotást, de most a játék kedvéért megteszem. Legyen ez egy körkérdés: melyik megoldás a jobb? És miért?
Szia!
Mielőtt elolvastam a kommentedet, pont azt ízlelgettem, hogy azt a 'már'-t a második mondat végéről én elpakolnám a 'haldokoltak' elé. De az általad említett verzió szerintem még jobb lenne, arra szavazok.
Amúgy fantaszikus, milyen egyszerűen fogtad meg és ábrázoltad a bibliai pillanatot. A vége meg egészen haiku hangulatú.
Üdv,
Poppy
Köszönöm a szép szavakat! Felvetésed is nagyon jó! Bővüljön a kérdés: mi van, ha a "már" a "haldokoltak" elé kerül? Tehát: a három megoldás közül melyik a jobb? És miért?
Az "is"-sel nekem is bajom van. Ugyanis, a szájban mi haldokolhat még a szavakon kívül? De valahogy mégis azt érzékelteti, hogy haldoklik Jézus is, és haldokolnak a szavai is. Hogy szükség van-e az "is"-re, azt a "már" pontos helye határozza majd meg. De lehet, hogy egy teljesen új változat oldja meg a "problémát".
Nekem is pont ez jutott az eszembe, amit írtál, hogy mi haldoklik még a szájában? Ez logikus kérdés, ha ott van az "is".
Ha meg csak simán az van írva, hogy Mikor szájában már haldokoltak a szavak…., az előrevetíti azt, hogy "Jézus" maga is haldoklik.
Biztos, hogy előrevetíti? Szerintem nem feltétlenül. Pl. amikor végleg búcsút veszünk a párunktól, mert úgy érezzük, hogy örökre szakítunk vele, olyankor is haldokolhatnak a szavak a szánkban. Vagy akkor is, ha nem tudunk valamiről beszélni, csak darabosan, el-elakadva, el-elfullva, mert lelkileg össze vagyunk roskadva.
Jelen esetben azért biztos az előrevetítés, mert, hisz utána azonnal az következik, hogy töviskoronája kicsit félrecsúszott és az asszonyok fekete könnyeket sírnak. A töviskoronánál felmerül Jézus alakja……
Oké. Ezt elfogadom, valóban előrevetíti. De a kérdés még mindig az: melyik a jobb megoldás? "Mikor szájában a szavak már haldokoltak" vagy "Mikor szájában már haldokoltak a szavak" vagy "Mikor szájában a szavak haldokoltak már"?
Nem vagyok költő, de ha az lennék Poppy és Szusi módszerét is kipróbálnám,
Esetleg a kettőt ötvözném.Remélem megtalálod a megfelelő megoldást.Írj több verziót.
Sok sikert.
Rendben. Akkor nézzük, hogy a kívánt tartalmat illetően hol is van a "már" igazi helye!
Ehhez azt kell először megvizsgálnunk, hogy a szórendnek va-e jelen esetben a tartalomra kihatása. Ám ha nincs tartalmi kihatás, akkor hangulatilag kell pontosan meghatároznunk a helyét. Illetve az is felmerülhet kérdésként: indokolt-e ez a "már"? Nem töltelékszó véletlenül?
Többször elolvastam a verset. A magam olvasatában, az "is" szó helytálló. Nálam áppen hatása van. Ő maga haldoklott a teste, a szavak , még lehettek volna erőteljesebbek, de már ott is csak valami volt képes kiszakadni. Haldoklott az is.
Először, Aine:
Jó az ötlet, mert arra figyelmeztet bennünket, hogy a mondat egészét kell vizsgálnunk, nem lehet önálló vizsgálat tárgya a mondat fele. De én az "is" szócskát nem tenném a "töviskoronája" után, mert semmi más nem "csúszott félre".
Másodszor, Selanne:
Ez is egy fontos észrevétel! Az "is" szócska hangtani, hangulati hatása! És ez összefügg Aine gondolatával, mert éppen a hatás miatt kötelező az egész mondatot (sőt! az egész verset) egybefüggően górcső alá venni, hiszen minden szónak, hangnak, betünek, de a legkissebb írásjelnek is eleve elrendelt helye van.
Először, Aine:
Jó az ötlet, mert arra figyelmeztet bennünket, hogy a mondat egészét kell vizsgálnunk, nem lehet önálló vizsgálat tárgya a mondat fele. De én az "is" szócskát nem tenném a "töviskoronája" után, mert semmi más nem "csúszott félre".
Másodszor, Selanne:
Ez is egy fontos észrevétel! Az "is" szócska hangtani, hangulati hatása! És ez összefügg Aine gondolatával, mert éppen a hatás miatt kötelező az egész mondatot (sőt! az egész verset) egybefüggően górcső alá venni, hiszen minden szónak, hangnak, betünek, de a legkisebb írásjelnek is eleve elrendelt helye van.
18 hozzászólás
Kedves Szerzőtársak és Olvtársak!
A vers kezdő sorait illetően még mindig dilemmában vagyok, ugyanis előszőr így indítottam: "Mikor szájában már haldokoltak a szavak is…" Melyik a jobb? Nem tettem még le a garast igazából egyik megoldás mellet sem. Nem szoktam így kiadni a kezemből alkotást, de most a játék kedvéért megteszem. Legyen ez egy körkérdés: melyik megoldás a jobb? És miért?
Szia!
Mielőtt elolvastam a kommentedet, pont azt ízlelgettem, hogy azt a 'már'-t a második mondat végéről én elpakolnám a 'haldokoltak' elé. De az általad említett verzió szerintem még jobb lenne, arra szavazok.
Amúgy fantaszikus, milyen egyszerűen fogtad meg és ábrázoltad a bibliai pillanatot. A vége meg egészen haiku hangulatú.
Üdv,
Poppy
Kedves Poppy!
Köszönöm a szép szavakat! Felvetésed is nagyon jó! Bővüljön a kérdés: mi van, ha a "már" a "haldokoltak" elé kerül? Tehát: a három megoldás közül melyik a jobb? És miért?
Üdv, István
Jövök Poppy ízlelgetése mellé állni…..
Nekem alapvetően az "is"-sel van problémám, de ha a "már" a "haldokoltak" elé kerül, akkor nincs rá szükség.
Kedves szusi!
Az "is"-sel nekem is bajom van. Ugyanis, a szájban mi haldokolhat még a szavakon kívül? De valahogy mégis azt érzékelteti, hogy haldoklik Jézus is, és haldokolnak a szavai is. Hogy szükség van-e az "is"-re, azt a "már" pontos helye határozza majd meg. De lehet, hogy egy teljesen új változat oldja meg a "problémát".
Üdv, István
Nekem is pont ez jutott az eszembe, amit írtál, hogy mi haldoklik még a szájában? Ez logikus kérdés, ha ott van az "is".
Ha meg csak simán az van írva, hogy Mikor szájában már haldokoltak a szavak…., az előrevetíti azt, hogy "Jézus" maga is haldoklik.
Kedves szusi!
Biztos, hogy előrevetíti? Szerintem nem feltétlenül. Pl. amikor végleg búcsút veszünk a párunktól, mert úgy érezzük, hogy örökre szakítunk vele, olyankor is haldokolhatnak a szavak a szánkban. Vagy akkor is, ha nem tudunk valamiről beszélni, csak darabosan, el-elakadva, el-elfullva, mert lelkileg össze vagyunk roskadva.
Jelen esetben azért biztos az előrevetítés, mert, hisz utána azonnal az következik, hogy töviskoronája kicsit félrecsúszott és az asszonyok fekete könnyeket sírnak. A töviskoronánál felmerül Jézus alakja……
Oké. Ezt elfogadom, valóban előrevetíti. De a kérdés még mindig az: melyik a jobb megoldás? "Mikor szájában a szavak már haldokoltak" vagy "Mikor szájában már haldokoltak a szavak" vagy "Mikor szájában a szavak haldokoltak már"?
Én, így írnám……
Mikor szájában
haldokoltak már a szavak,
töviskoronája kicsit
félrecsúszott.
Jó sok variációja lehet ennek……
Nem vagyok költő, de ha az lennék Poppy és Szusi módszerét is kipróbálnám,
Esetleg a kettőt ötvözném.Remélem megtalálod a megfelelő megoldást.Írj több verziót.
Sok sikert.
Aine
Rendben. Akkor nézzük, hogy a kívánt tartalmat illetően hol is van a "már" igazi helye!
Ehhez azt kell először megvizsgálnunk, hogy a szórendnek va-e jelen esetben a tartalomra kihatása. Ám ha nincs tartalmi kihatás, akkor hangulatilag kell pontosan meghatároznunk a helyét. Illetve az is felmerülhet kérdésként: indokolt-e ez a "már"? Nem töltelékszó véletlenül?
Többször elolvastam a verset. A magam olvasatában, az "is" szó helytálló. Nálam áppen hatása van. Ő maga haldoklott a teste, a szavak , még lehettek volna erőteljesebbek, de már ott is csak valami volt képes kiszakadni. Haldoklott az is.
Szeretettel:Selanne
Egy ötlet: Mikor szájában haldokoltak a szavak
töviskoronája is kicsit félrecsúszott.
Már nélkül így gondolom.Véleményem szerint a tartalom és a hangulat nem változik.
A te versed.Te döntésed.Csak egy ötlet.Talán segít.
Aine
Kedves Aine és Selanne!
Először, Aine:
Jó az ötlet, mert arra figyelmeztet bennünket, hogy a mondat egészét kell vizsgálnunk, nem lehet önálló vizsgálat tárgya a mondat fele. De én az "is" szócskát nem tenném a "töviskoronája" után, mert semmi más nem "csúszott félre".
Másodszor, Selanne:
Ez is egy fontos észrevétel! Az "is" szócska hangtani, hangulati hatása! És ez összefügg Aine gondolatával, mert éppen a hatás miatt kötelező az egész mondatot (sőt! az egész verset) egybefüggően górcső alá venni, hiszen minden szónak, hangnak, betünek, de a legkissebb írásjelnek is eleve elrendelt helye van.
Kedves Aine és Selanne!
Először, Aine:
Jó az ötlet, mert arra figyelmeztet bennünket, hogy a mondat egészét kell vizsgálnunk, nem lehet önálló vizsgálat tárgya a mondat fele. De én az "is" szócskát nem tenném a "töviskoronája" után, mert semmi más nem "csúszott félre".
Másodszor, Selanne:
Ez is egy fontos észrevétel! Az "is" szócska hangtani, hangulati hatása! És ez összefügg Aine gondolatával, mert éppen a hatás miatt kötelező az egész mondatot (sőt! az egész verset) egybefüggően górcső alá venni, hiszen minden szónak, hangnak, betünek, de a legkisebb írásjelnek is eleve elrendelt helye van.
Kedves István!
Szépen ábrázoltad szemszögedből az ismert tragédiát. Nekem a vége tetszik nagyon, az utolsó mondat. Azt nagyon eltaláltad!
Szeretettel:
Nairi
Kedves Nairi!
Köszönöm, hogy elolvastad.
Szeretettel:
István